J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

IV. felvonás 1. jelenet Szoba a Varosnay-kastélyban /Éjs zaka, Zsigmond gróf egy kereveten heve

r. Hirtelen felriad és izgatottan jár fel s al

á/ ZSIGMOND Nincs nyugvásom, borzongok, véremben Tombol a láz, megfeszül agyam, S ha lehunyom szemem, latomások Gy8törnek, rémképek üldöznek. Hogy egy eszelős cigány szipirtyó így felkavarja az életemet! Szörnyű szavakkal jósolta halálom. De miért tudná egy cigányasszony Inkább, mint mások - mit rendelt a sors? Az a hire, hogy ő a törzs bölcse, Aki jobban ismeri az ősi Hagyományt, tér és idő titkát Mindenki másnál s mint a próféták Előre látja az emberi sorsot. így szólt: "Ütött az órád!" - No és? Miért higgyek ilyen jóslatoknak? - De ha úgy lenne? Ha igazat szólt? /

Izgatottan járkál fel s al

á/ Mikor utoljára találkoztunk Azt prédikálta Antal atya is,