J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

Feleségével s minden pereputtyal Földönfutóvá tettem, s parancsom: Csak úgy bűnhődjön, ki megsegiti. ZSIGMOND Ki merészelte volna? ZWORNIK Benedek, Kinek csepp földje s háza van a határban, Befogadta. ZSIGMOND De a megtorlás Remélem nem maradt elT ZWORNIK Megtörtént, aram. ZSIGMOND Helyes. Juttasd tanyáját olyannak, Ki jobban tudja, mi jár a parasztnak. Te meg, Zwornik, jól készitsd elő A jövő havi nagy vadászatot. Megtartjuk, ha mind is elmaradnak Nemes barátim - lássák megvetésem! /Szolga lép be levelekkel/ Uj lemondások - tudom, mit irnak: "Megfáztam", "köszvény", "köteles ügyek"... Hazugság! Kifogás! /Felbont.ia a leveleket/ De Istenemre, Ez már nyilt beszéd! "A megtiszteltetést Visszautasitom, Zsigmond grófhoz