J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

MATILDA Minden szavad a szivembe markol. Fogok-e emlékezni? Csak a múlt, A drága mult minden gondolatom, Csak az villanthat pillanatnyi fényt A borús jövőbe. Én és boldogság? Ha te boldogtalan és atyám, Akit imádok, új kálváriára Indul - ő is én miattam! RUDOLF Ne tarts semmitől. Frigyessel jöttem, Aki a kápolnához készül, Atyáddal találkozik ott és mire Atyád onnan visszatér, Matilda, Jó hirrel köszönt. Frigyest atyja Küldte az üzenettel: bizzatok, Mert ő nemcsak védelmébe vesz, De bizton reméli, hogy mihamar Visszaszerzi nektek a birtokot, Amelytől egy korrupt biróság ítélete megfosztott. - Ha nem tudom, Hogy jövőd igy biztosítva van, Nem hagylak el - de igy távozhatom, Mert érzem, hogy újra boldog leszel. MATILDA ó mily öröm, hogy szegény atyám Jogába iámét visszatérhet. Hiszem, hogy ő boldog lehet újra. A jó ég áldja a barátokat, Akik azzá teszik. De a vagyon, A büszke ősi rang, a pompa lo3