Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

MAGYAR THEATRUMI ALMANÁK 1814-IK ESZTENDŐRE

• ; getö ruhába öltöztet!. Mino felséges -érzés ekkel, elhatározásokkal, indulatokkal dagasztja Lelkeinket! micsode Isteni Ideálok követésére bnzditt az fel bennünket ! — Midőn a' kegyes Augustus az árúid .Cinnának, ki már halálos sententziáját amannak ajakain olvasni gondolja, nagy leíküleg, mint Istenei kezét, nyújtja — Legyünk barátok Cinna! »* — Vagyon-e valaki a'sokaság, közzül; ki az ily pillantatbán halálos 'ellenségének is kezét ne kívánná megszorítani, hogy ama felséges Rómaihoz hasonlíthafson ?-—MidÖn- Franz von Sickingen egy Fejedelem megzabolázására útnak indul, és egy idegennék jufsa

it helyre állítni akarja, történetből hátra felé tekint, V Kastélyából a* lángot ráf ja felemelkedni., melyben felesége-é^ gyermeke segedelem nélkül hátra maradtak,-és ö —tovább megy en» hogy szavát megtartsa. — Milyen nagy lesz előttem akkor az ember,, és mely kicsiny, mely alávaló a* rémítő meggyözhetetlen fá^ tuiní.

v ' ' • ' A*milyen szeretetre méltó à*"virtus , ' éppen oly' iszonyatos a' vétek ennek bájoló tükrében! Midőn az elhagy at tátott gyermekes Lear éjtzakának idejénn a'zivatarban'leányinak házaik előtt hiába kopogtat, midőn fejér haját-széjjel szórja a-levegőben ,. és a'dühösködő' elementumoknak panaszolja , nrely tew