Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

Benke József, a színész és az elméleti író

vonalasa érzelmi motívumairól: "Méltó boszankodással, é© bánkódással a magyar theatrum elhagyatott állapotja miatt, feltettem vala magamban annak kedviért semmit.többé nem tenni, sem művészi tekintetben, sem irományimmal• •.• Valóban, már az utolsó miskolci szinészévekben feltűnő, hogy fordítói munkássága elkanyarodik a színháztól, müveit nyomtatásra, olvasásra szánja. Kotzebue-román és Cottin-regény, helyismereti mü és nevelő Írás, főispáni beiktatásra irott dicsérő versezet és Nagy Károlyról készült hősköltemény egyaránt található közöttük /az utóbbi 400 példányát ajánlotta fel a várszínházi együttes javára/, de dráma csak egy van, Dumas Howard Katalinj

a 1836-ból, ám a budai színészek nem ezt a franciából készült fordítást, hanem Jakab István német közvetítéssel érkezett átültetését játszották. Munkáiból még egy vonja magára a figyelmünket: "II. Rákóczy Ferenc Élete és magyar háborúja. Franczia nyelven irt önmunkájából magyarra tette Benke József Professor 1839-40dik évben.

n Ma az OSZK Kézirattárában található, Quart. Hung. I423. sz. alatt. Irodalmi kapcsolatai nem szakadtak meg teljesen, de mindegyik még a szinészóvek emléke. Keresztesy Sándor tudni véli, hogy Döbrentei, az akkori budai társigazgató hivására hozta fel lányát színésznőnek; a Kátai álnéven iró MátrayRothkrepf Gábor pedig, a Honművész muzsikus-szerkesztője, amikor 1834 áprilisában Benke szinészeti terveivel vitatkozik, jelzi cikkében, hogy több megjelent müvéről tud. /Ismeretségük még a pesti évekből eredhet, amikor Mátray gyermekfejjel komponált kísérőzenéket a Rondellában játszó együttes számára./ Az 1840-es évektől a rávonatkozó adatok inkább csak emberi dokumentumok, a kor megújuló Irodalmi és színházi életében Benke már nem vett részt. Levelet hoz Dérynének Diósgyőrből a férjétől; vejét, Jókai Mórt támogatja tardonai bujdosása idején, Világos után; többször foglalkozott a Pestre költözés gondolatával, utoljára 1853-ban, amikor vezető tragikává lett lánya hivására át is telepedett, de - nem érezve jól magát - mihamar visszaköltözött ; néhány hó-