Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)
Benke József, a színész és az elméleti író
tárgyú szomorujátékokban viszont főszerepet alakított, ilyen Kronegk Codrua és Colin Regui us c. tragédiája, mindkettő az erdélyi mecénás-vállalkozó, id, Wesselényi Miklós fordításában. Néhány esetben a szinlapokról az is leolvasható, hogy ugy anaz on játékdarabban hogyan kap igényesebb feladatokat, általában szerepköre határain belül, A Hann et testőre után /Kolozsvár 1804/ eljátssza Gusztávot, a Schröder-változat Horatióját /Kolozsvár 1805/, majd a Királyt /Pest 1812/, hogy 1815-ben eljusson a címszerephez. A korabeli közönség egy része 34 évesen öregnek is tartja Miskolcon őt erre, elsősorban szerepkörének átsugárzó hatása miatt. "Ő többnyire nyájas öregeket játszik és a maga fakjában nem utolsó." - Írja róla Dessewffy József. A Regulásban is előbb csak Sextus, római polgár /Debrecen 1805/. Az Emilia Galotti c. Lessingszomorujátékban Pirro után Konti, a festő /Kolozsvár 1805/, mig eljut az öreg Galotti figurájához. A törekvő, elméletben is járatos fiatal szinész gyorsan haladt előre pályáján. Wesselényi Miklós már 1804-ben őt küldi Ernyi Mihály színigazgató és Simonfi György szinmester társaságában, hogy vegye át a Károlyi grófok tótmegyeri magánszínházából származó díszlet- és jelmezadományt. 1806. május 6-án bocsájtotta el magyarországi kirajzásra Wesselényi a kolozsvári társulatnak kisebb és /tegyük hozzá/ gyengébb játékerejü töredékét, három színésznőt és hat férfit. Történetüket 1806 és 1810 között maga Benke irta meg a Magyar Játékszini Almanach 1810-re kibocsájtott kötetében. A Debrecenen és Szegeden át Pestre tartó együttesben a német színészből magyar játszóvá lett és már a Kelemen-társulatban vezetőszinészként foglalkoztatott Ernyi mellett Benke a legmarkánsabb egyéniség; egy félmondatban maga is utal lehetőségeire: "Még theoriából gyűjtött Mesteri esméret nem igen volt..." A müveit, latinul, görögül, németül, angolul és franciául tudó Benke már Erdélyben forditott drámákat, sőt Enyedi Sándor friss adata szerint /Az erdélyi magyar szin-
