Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

TS háznak költséges építtetése" igy okoskodnak; V nem gondolván sem Valóságos mibenlétünkkel' — t. i. hogy sok dolog tán nincsen ngy mint lennie kellene, 's tán egykor lenni fog — sem arra nem figyelmezvén, milly kifejlett már a' német Játékszín 's milly fejletlen még a' magyar ; egyenesen azt reménylik — köztünk maradjon a' szó — hogy legyen csak mind a' két szin egy házban, lassan lassan majd kiküszöbölendi a' magyar a' németet ! De nem szörnyű fallacia e ezen pium desiderium ? 'S nem sokkal hihetőbbe, valljuk meg őszintén, hogy ha már szoros collisióba jön, a'mostani ki-nem-müvelt magyar játékszini ügyesség az olly igen is kiművelt német játékszini ügyességgel és «.----, minden bizonnyal csak a' magyar vesztheti a' csatát, 's csak a' magyart küszöbölendik ki í És ha nem volna is egyéb ok, mint az, hogy a' gyengébbnek mindig el kell kerülni a' szoros collisiót az erősebbel, ugy hiszem, ez is elég volna mind azon okoskodásoknak megczáfolására, mellyek a' két külön nyelvű Játékszinek egy házbani összeházasítását javasolják! De ha teszem a' Magyarok részérül temérdek áldozat segítségével folytathatnék is ezen két nyelvű szinvivás, jó darabig változó sikerrel; valyon nem következnék e más körülállások hozzájárulásábul nemcsak a' német és magyar Játékszínnek leghihetőbb elbomlása; hanem ennél még sokkal sajnosb és