Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

kezdetet sem engedő^ — minthogy a' képzeti alap legkisebb rá-építményt sem tïir meg, 's minden apodictice összeomlik a' mi rá rakatik ; minél fogva tán nem éppen hasztalan dolog az illy éretlen hév eligazítására irányzó fejtegetés. Hanem térjünk a' dolog praxisához vissza 's tegyük fel : el van már határozva, hogy a' szinház a' József piaczán vagy ahöz közel építtessék ; következik most egyenesen á' Küldöttségnek építés - körülti gondja. 'S azt valyon mikép eszközlendi? A' dolgot theoriai szerencse - vadászokra fogja e bizni, kik sokat irtak, még többet beszéltek, de végbe még soha semmi nevezetest nem vittek ; és igy experimentumokra szánni a' fundust? Nem hihetem! Mert bizonyosan lesz annyi értelmi suly a' közös Részvényesekben, mellynél'fogva a' tökéletesen szabad választás egy olly Igazgatóságra folyand egybe, melly a' dolog practical létesítésére alkalmas is. Nem fog ez, egy cseppet sem kétlem , uj találmányok tételével vesződni, hanem a' már meglévő találmányokat készen venni át, azaz : nem fog teendő tapasztalásért pénzt, fáradságot 's időt fecsérleni 's dobni ki, hanem régibb példákbul sok pénz, fáradság 's idő után eredett kész tapasztalást lehető legjózanabbul használni, Szinház - építés igen nehéz feladás. Nincs is ezen ok miatt sok iíly épület, melly czéljának tökéletesen megfeleljen. Van, igaz, több