Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

Pesten tetetnék biztos lábra, 's onnan szivárogna a' többi részekbe ; ugy azt erősíteni, több hasznot hajtana, csak egy kis idő leforgása után is, az egész Pesti városnak mind kellem ire mind szépségére nézve, ha a' lehető legtöbb tehetség minden előtt csak egy tisztasági középpont alkotására fordíttatnék, mellynek tisztasági varázsa csudakép a' város minden részeibe volna eloszlani kénytelen, ha t. i. előbb egy rész rendeztetnék el némi tökéllyel 's aztán egy másik. A' mennyiben tehát egy magyar színház is segéd lehetne némileg illy, jólte vő tisztasági focus alkotására, ítéletem szerint, egy olly hely lenne arra nézve legjobb és legczélirányosb, melly ugy is már a' tisztaság és csinosságnak bizonyos lépcsőjén áll, 's igy kevesebb tenni valót hagyna hátra, mint teszem a' József piacza, mellynek két oldala tökéletesen rendben van, hátramaradt egyik hosszabb oldalára pedig éppen egy magyar szinház 's tán még egy más közintézet is p. o< a' magyar tudós Társaság, vagy egy Casino férne, ki - nem - épített rövid oldalára végre egy uj városház épülhetne, minthogy a' mostani ugy is igen kicsi -'s inkább tömlöcznek való. A' piacz mérsékelt nagysága nem múlná fel azon tehetséget, mellyel bírunk t.i. azt mindig legcsinosabban tarthatni a' mi egy fő tekintet. Mert valamint visszaijed a' méh egy nagy kas tul, 's benne nem dolgozik ; de négy kis kast is megtölt jó kedvvel 's köz