Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

azonkívül mint nő jólelkű, résztvevő, szerencsétlenségben segítő s beteg társai mellett föláldozó ápoló volt ! ezért becsültem, de szeszélyeinek nem voltam barátja. — És én nem is azért fogtam tollat, hogy primadonnákat és egyetmást megrójak ? nem, hanem le akarom írni éltem színpadi krónikáját unokáim számára, — azért bocsánat ! ha többször találkozunk. Elindultunk tehát Kassára, a.primadonna külön szekéren (mert mindig külön szekeret rendeltünk számára) követett, szótlanul, kedvébe jártunk, a mint lehetett, szállást fogadtunk számára, s minden lehető előzékenységgel elhalmoztuk, csakhogy feletessük vele a múltat — Falragaszok hirdették másnapi elő167 adásunkat, a „Szevillai borbélyt" Én aznap ebéd után a színház előtti sétatéren andalogtam a fasorok közt, szóba elegyedett velem egy igénytelen kinézésű férfiú, szürke kabátban, tudakozódott egyről-másról — természetesen német nyelven — nem tudva, ki légyen, nem lévén szokásom valakinek neve, rangja után tudakozódni, társalogtam vele minden fesz nélkül, kérdéseire nyiltan feleltem, s így folytonosan élénkebb lett társalgásunk, kivált miután észrevettem beszédéből, hogy nyelvünk iránt vonzódik, Ő sem kérdezte, ki legyek, ámbár vettem észre, gyanítja, hogy szinész vagyok, később hozzánk csatlakozott — vagy is inkább a szürke-kabátoshoz — egy nyugdíjazott dsidás kapitány, kis 168 ember, különben lengyel. Denken Sie nur Herr Baron! die Verwegenheit! die Ungarisohe Geselschaft will Morgen die Oper „Der Barbier von Sevilla" geben? wass sagen Sic zu dieser Freoheit? — B a r ó. Warum nicht

, wenn sie fähig sind es zu geben ? K a p i t. Aber um Gottes willen ; wo denken Sie hin ? in Ungarischer Sprache ? Zum Beispiel : wie last sich das singen „Figaro qui

, Figaro qua ?" E n egész bárgyusággal — ganz leicht — Figaricsko tu, figariesko tarn — erre a báró nagyot kaczagott, a kapitány észrevette magát s minden megjegyzés nélkül távozott.