Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

szani, többen kérték e szerepet, csak az nem kit méltán illetett ; Kantomé asszony látni akarta a kiosztást ; ezt látva azonnal protestált is, s kivánta hogy Farkasnak adassék, a rendezőség is ellentmondott, s így az igazgató birószéke elé került a dolog, Ő is csodálkozott Kántorné asszony „vakmerőségén!'* hogy lehessen e szerepet oly gyenge egyéniségnek adni, ki minden bizonynyal elejtené s mindenesetre Kántorné asszony hátrányára ütne ki? — Igaza volt az igazgatónak egy részben, mert Farkas csakugyan gyenge testalkatásu, halvány s szenvedő kinézésű volt, nagy fekete szemei bágyadtak színpadon kivül ; másrészről a rendezőség sem akarta egyáltalában neki osztani e szerepet, mit volt mit tenni? Kántorné asszony nem tágitott, sőt nyiltan kijelentette ha Farkasnak nem adatik e szerep, ő azonnal lemond szerződéséről s visszautazik a honnét jött ; ez segített, az igazgató kezeit mosta mint Pilátus, Farkasnak adatta a szerepet, a rendező hosszú orral távozott. — Előadáskor megtelt a színház, mély csend uralgott a figyelmes nézők s hallgatók között, fokról fokra emelkedett a részvét s végre volt dolga a zsebkendőknek, úgyannyira hogy még az igazgató is

r főszolgabíró létére nem tudta könyeit visszatartani, s megsiratta azon gyenge egyéniséget — vagy a gyenge egyéniség ríkatta meg őt — Vége lévén az előadásnak , a rendező hirdetni akarja a jövő előadást — de a közönség egyhangúlag újrázza a darabot, a? igazgató elragadtatásában felkiált a nézőhelyről : 9 8 hirdesse újra „Sasseni Júliust", mi mégis tőrtént, de az is megtörtént hogy az igazgató másnap Farkas kis havi fizetését megkettöztetó s egy egész jutalomjátékkal még is korona/

ta azok boszuságára, kik e szerepet nem neki szánták. Kántorné asszony bálványa lett a közönségnek, de az igazgatónak is ," játékrend készítésére mindenkor megkérte, s a szerepek osztásánál tanácsával élt Kántorné asszony kitűnő színészi egyéniség volt, re99 mek szerepei közé tartoztak Octavia, Sapho, Stuart Mária, Medea, stb., midőn Medeát tőle láttam elborzadtam. lOÓ Pestre jőve osakhamar ugyan e darabban lépett föl Schröder