Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

1853-bari végre létrejön a Nemzeti Szinház nyugpénz-intézete, amelynek megalapításában valóban nagy szerepe volt, s ő lett ennek- első nyugdijasa is. Erről igy ir Szigligeti/ a Fővárosi Lapok emiitett cikkében: H

A korra nézve tájékozásul itt csak azt jegyezzük meg, hogy ez akkor történt, mikor a primadonna kedvéért a színészek közül vagy tizet, köztük Pali bácsit is, s engem is egyszerűen kitörültek a gage-lEtából, nem tekintve azt, hogy a nyugdíjalapból még 2ooo frt. hiányzott, s e nélkül nyugdijt adni nem lehetett. Pali bácsi tehát, ki már több volt 60 évesnél, ki a magyar opera egyik alapitója volt, épen az opera miatt az jöreg Baloggal együtt elmehetett volna azon sors elé, mely Kantoménak, Dérinónek s annyi jelesnek oly keservessé tette azt, hogy Isten megengedte az öreg kort érniök. De Szilágyinak akadt két pártfogója, kik az alaptőkét kipótolták s Szilágyit nyugalmazhatták." A Fővárosi Lapok 1874. évf. 139. számában Szilágyi Pál halálhírét közlő rövid cikk azt irja, hogy már nyugdíjas korában jubileumát megűnnepli, és fellép Kisfaludy Károly Csalódások c. vígjátékában A kertész szerepében. Ez az egyétlen cikk és egyben egyetlen forrás emlitést tesz erről a jutalomjátékáról. Viszont az bizonyos, hogy 1863» június 23-án a Nemzeti Szinház Szilágyi Pál félszázados színészi jubileuma alkalmából és Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, a drezdai udvari szinház tagjának utolsó fellépéséül bemutatja Eugene Seribe és Ernest Legouvé dambjá^ a Lecouvreur Adrienne-t, amelyben Szilágyi játssza Michonnet szerepét, leánya, Szilágyi Lilla pedig Lecouvreur Adrienne-t. A hirt A Szjnházi Látcső I863. évf. 76. száma közli, a szinlapot a 77. szám, az előadásról beszámol a 79. szám. "Volt sok zaj, taps, tömérdek virág és kihivás. A jubileált agg szinész Michonnettet ábrázolá, s bár e kedélyes naiv alak sohsem tartozott tulajdonképeni szakmaköréhez, mégis az 0-