Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

állítani, e tervet E r k e l karnagygyal dolgoztuk ki, be is adtuk, 288 helyeselték is. de azért foganatba nem vették. K terv igen egyszerű, ezt más is kitalálhatta, leginkább a részvét* v táraság, kinek az oj>cra annyira szivén feküdt, nem is hto/etn — milvor nappal szüntelen azzal foglalkoztak — hogy éj j e 1 ne álmodtak volna felőle. A/. akkori operai személyzet állott először is * assz. mint el.NŐ éreki-snő 5000 frt. fizetéssel. Egy másodénekesnő gondolom .... 1680 „ „ Egy harmadenckesnő 1200 „ „ Összesen : 7880 frt fizetéssel. Huszonnégy személyből álló nőt kar gondolomra 570 „ „ Orchestrumi tagok : két karmester mintegy 2280 „ „ -18 hegedű a és fúvók, trombitás- és dobosok körülbelül . 1920 » „ összesen : 12,650 frt. fizetéssel. Az énekes férfiakat számba sem véve a fizetéseket a legkisebb arányban vettem. De most már az első énekesnő használja két vagy három hónapi szabadságidejét, vagy a mi emberi, meg is betegszik, addig ez a sek személyzet hever, mert nem lehet operázni, a mánodénckcsnő gyönge, be kell várni míg haza jön vagy felgyógyul, de azután pihenni is kell, mert, nem rongálhatja meg magát, ha útról jó, azonnali énekléssel, így tehát összesen a ferfiénekeseket in ideveve a legkisebb fizetéssel 6325 forintot fizetnek hiába. Már most tegyük fel, hä egy másik lyriai első énekesnőt szerződtetnek 3000 forinttal (akkor még lehetett kapni) meg egy jó másodrendű soprant 2000 forinttal, egy altistánét (képezni kellett volna mint Csillag Rózát, de ahhoz mi nem értünk, hogy 289 magunk neveljünk) ennek a fizetését 1500 forintra teszem, (hisz Csillag Rózának csak 40 forintja volt havonkint, s mikor 50-et kért, rátámadtak) tehát több kiadás volna 6500 frt, de ha veszszük a szabadságos és beteges időket, azért az opera meg nem akad,