Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

valamint a megyebeli tiszti karnak is hasonló egy színerkély előleges fize­tésre tett ajánlása szives örömmel fogadtatván, mint legelső ajánlatok a jegyzőkönyvbe emlékezetnek okáért beiktatni rendeltettek, és az is elha­tároztatott, hogy az adakozóknak neveik az adakozásokkal együtt, ujság­levelekben kinyomattassanak. Kiadta Szentkirályi Móricz, első főjegyző. 1 * A jegyzőkönyvből kivont ezen végzést megkapván a ve­zértagok, a budai játékszínt szeptember 2-kán october 1-ső nap­jától kezdve 1833. másfél évre, u. m. : 1835 beli húsvétig kibé­relték, mi nem nagy fáradságba és megerőltetésbe került , mert ns Buda városa ts tauácsa minden bér nélkül ingyen egész kész­séggel átengedte, s ezt hálás köszönettel jegyzem föl az utó­kornak. A ts Pestvármegyei két igazgató ts Fáy András és Döb­rentei Gábor urak is október l-ő napján fogtak a társaság]igaz­gatásához, a gyöngébb tagokat elbocsátották, jobbakat szerződ­tettek , végre a mi társaságunkat is szerződtették, melynek következtében — mint már megírtam — 1835. év húsvét heté­ben föl is érkeztünk, és három évre szerződtettünk. így csatlakozhattak ismét a kassai vezértagok együvé, kiket a véletlen szétszakított, összehozta azon eszme, melyet ők annyi éveken át követtek, azonban a körülmények által megrendít­ve elvesztették annak vezénycsillagát ; de a sors ritkán engedi veszni csirájában az igazat, kifejlődik az előbb-utóbb, s ha egye­sült erővel ápoltatik nagyra nő, s díszlik gazdag gyümölcsökkel, mint díszlik nemzeti színházunk.

Next

/
Thumbnails
Contents