Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)
i7 alattomosan hizélgŐ chorista létére az ügyvivőséggel bízták meg. Szökéshíre nagy gyalázatot hozott ránk saisonunk elején. Nagy á bérletünk s kicsiny a «Fekete sas»-beli termünk. Kevés közönség fér el csak a bérlők mellé. ,Mi azonban bérletszünetekkel segítünk szaporítani a jövedelmet En, nőm és Szerbényi roskadozunk a dráma alatt. Az operatagok nem akarnak szerepet tanulni drámában, azzal mentvén magukat, hogy új operákra készülnek, és íme eddjg csak hármat tudtak színre hozni, s örökké ezeket nyakgatják. Én meg lévén szokva látni Chiabainál a drámai játékok színezését, s a finom francia vígjátékok gyorsan perdülő lejátszódását, — itt látva a döcögős vígjátékokat, fáj a lelkem. írtam is Chiabainak, hogy az operatársulatot nem tudom megszokni. Szabadka, december 15. Dacára a nagy jólétnek, békétlen operabeli társaink már többször el akarták hagyni Szabadkát, de állomás hiánya miatt nem mozdulhattunk. Mult csütörtökön adtuk elő először szorgalmas betanulással Czakó új művét, a «Végrendelet»-et nőm javára, minek betanulására s az opera-készületek néhány napi mellőzésére rábírtuk az operaénekeseket is. A próbákat oly gonddal tartottuk meg, hogy Baranyiné tótos beszédje nem is volt észrevehető. Így aztán nem is maradt el a hatás és kiváló tetszés. A közönség, mely eddig közönbusen nézte drámai működésünket, el volt ragadtatva. Tombolással és számtalan kihívással fogadott majd minden jelenetet. Ez estévei egészen megnyertük a közönség tetszését; nem óhajtják többé kizárólag az operát. Csak színészeinkben volna meg a kitartás, s kevesebb hajlam a súrlódásra! De mikor az operisták és drámaisták mindegyike magát tekinti fő kenyérkeresőuek Örökös is a szemrehányás, bár az irigység mégis az operistákban rejlik. Ma az. öreg Czorda főesperesnél voltunk ebéden a nagy plébánián, ki a megtestesült jóság és barátság. Ma nőm tiszteletére rendezte az estélyt, kárpótlásul azért, hogy nem jelenhetett meg az előadáson. Sőt a meghívódással belépti jegyéért 5 frtot is küldött. Zene és tánccal éjfélig tartott a mulatság a plébánián. E tisztes öreg nem tartja a színészeket a sátán fiainak, mint a közeli Kalocsán, hanem a világosság és műveltség terjesztőinek. • Szabadka, december 26. Megjött Kovács Andris a társaság első opera-énekese, továbbá Marosi és Farkas is. Ügy erősödött az opera is, dráma is ezekkel, hogy társaságunk gyenge kerekű kocsiján több leszen a podgyász, mert csak a bort kedvelők s áporodtak. Most már számunk miatt Szabadka nem panaszkodhatik, mint eleinte, pedig mikor még kevesebben voltunk, jobban mentek darabjaink. 1846. Szabadka, január 3. A közönségnek végre is van itélő esze. s'ha párcolja a színészetet, kíván élvezetet is. Tegnap este a « Harmincéves Kartyast» adtak, s minket és Egedit kivéve, kik mindhárman csak kis szerepeket játszottunk, — az egészet kiakarta fütyülni a botrányosan'készületlen hanyagságért, mely társaságunkon