Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

V. fejezet - Az államosított Fővárosi Nagycirkusz első tiz éve

zött találhatunk egészen kezdő produkciót is (2 Veranny). Lényegében egyet kell érteni azzal, amit egyik sajtótudósitó fogalmazott meg ironikusan, ti., hogy a műsorban egyetlen attrakció található: a viz. Mialatt a cirkusz porondja gyakran a cirkusz feladatától eltérő műsorok kísérletének szinterévé válik, nincs megfelelő hely, energia, korszerű, attraktiv cirkuszi artistaszámok létrehozására. A sokszor saját erőből létrejövő artistaszámok külföldön keresnek és találnak megfelelő fellépési lehetőséget, a külföldön nem nagyon keresett zsánerok (pl. az egyébként jó képességű bohócok) munkája elszürkül, jelentéktelenné válik. A tervszerű számfejlesztés és müsorfejlesztés helyett ötletszerű munka folyik a cirkuszban. Az ötvenes évek vége felé például csökkenteni kell a bohócok fellépését, mert tréfáik közönségben és sajtóban általános csalódást keltenek. Ettől az időtől kezdve a clownok gyakran csak az általános műsor összekötő szerepét (passage auguszt) vállalják.A cirkuszból kivesznek a hajdani hires lovas idomitások, nincsenek magyar vadállat és szelidállat számok (kivételt képeznek a nagyon alacsony színvonalú un. "kutyarevük"), nem fejlődnek ki kellő számban és nivóban a külföldön nagyon keresett kombinált akrobata, zsonglőr, egyensúlyozó produkciók. A pesti porond magyar artistamüsórainak fejlődését az állami vezetés első tíz esztendejében sok minden akadályozza. Az állami cirkusz a tőkés korszakból sok rossz hagyományt vett át. Hamarosan folytatni kezdte a cirkuszvarieté gyakorlatát; szembe találta magát a cirkuszi artistaszámok elmaradottságával a kiállítást, a rekvizitumokat, a dramaturgiai építést illetően; a bohócok elöregedésével és roppant alacsony kulturális színvonalával. A cirkusz művészeti vezetőségének meg kellett küzdenie a személyi kultusz időszakának helytelen kultúrpolitikájával, mely a cirkusz műsorait "átpolitizálni" akarván - 66 -