Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

IV. fejezet - A Fővárosi Nagycirkusz munkája 1945-1949 között

A tüntetés során artista küldöttség kereste fel Rajk László belügyminisztert. Kérte, hogy gondoskodjék megfelelő artista munkahelyek biztosításáról. Mint ahogy az artistalap tudósit, a belügyminiszter a beszélgetés során - mely barátságos légkörben zajlott le - biztosította az artistákat, hogy kérésüket megvizsgálja és megoldásukat elősegíti. (7) Az artista tüntetés eredménye volt az 1948 februári kollektiv szerződés. Mint aláiró a szakszervezet részéről Simonyi Frigyes titkár, a cirkuszi vállalkozók részéről pedig Árvái Rezső, az FNC bérlője jegyzi. Tekintettel arra, hogy a kollektiv szerződés a pesti artisták szempontjából igen közeli kapcsolatban áll a Fővárosi Nagycirkusz vállalkozóinak munkájával, szükségesnek látszik legalább néhány fontos pontját ismertetni. Az egész szerződés 28 pontból és függelékből áll, a függelék maga 13 pont. A cirkuszi artisták munkájában szabályozta a munka menetét, a szerződők jogait és kötelességeit, a munkabért, az artista kötelességét a szám bemutatásában, a szakszervezet jogait ós feladatait. Fontos körülmény az artisták részére, hogy a vállalkozók kötelesek voltak díjtalanul művészeiket betegbiztosításban részesíteni; tartoztak tiszta öltözőket, mosdókat létesiteni. Az artista az uj szerződés szerint hivatalos jogvédelemben részesült,nem volt köteles a cirkuszfenntartási munkában részt venni (pl. a cirkuszi épités, bontás, a műszaki munkák egyéb segítése stb.). A kollektív szerződés természetesen legalizálta a tőkés vállalkozók szervezetét, de gátat vetett a magán ügynökségek belföldi közvetítésének azzal, hogy az artista közvetítéseket és azok díjazásait a szakszervezet kereteibe utalta. A műsorok szempontjából fontos kérdés volt, hogy a kollektiv szerződés külön mellékletben foglalkozott azzal, hogy az egyes cirkuszi műsorokban milyen arányban - 55 -