Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

az eléggé borsos bérleti dijakat. (A főváros a külföldi vállalkozóktól magasabb bérleti dijat szedett, ezeakivül más szolgáltatásokra is kötelezte őket.) Busch kétségbeesett kísérleteket tett a cirkusz látogatottságának fokozására. A szezon során vizirevüt létesített a futó műsor bővítésével. (A revü keleti mesét dolgozott fel.) Végső soron ez nem sokat segített, Busch magyarországi turnéja deficites lett, vállalkozása megfeneklett. Nem volt hangos bukás, nem követte kényszeregyezség, Busch csendesen távozott, szerződését a fővárossal nem újította meg. A Városi Cirkusz 1935 végén ismét gazdátlanul állott. Az akkor kiírt pályázatot nagy könnyedséggel egy vérbeli városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte el. 2.A Fényes-korszak cirkuszi műsorai (1936-1943) Fényes György (1882-1959) városligeti artista, mutatványos család leszármazottja. (8) Apja Glanz Márton zenebohóc, anyja a hires panotpikum tulajdonosa (az üzem özv. Fényes Mártonné nevén dolgozott). A hat testvér közül kettő, Béla és György állott közelebbi kapcsolatban az artista világgal. György gimnáziumot végzett, érettségizett, majd a világháború alatt tiszti rangot szerzett. Mint főhadnagy, a háború végén Szegedre került. Horthy seregében vonult be Budapestre 1919 novemberében s a hadsereg tagja maradt 1925-ig. Leszerelése után Kék hordó cimen vendéglőt nyitott a Városligetben. A vendéglő anyagilag kedvezett, ezért még egy hasonló üzemet létesített, a Halászkert

et. Az artistalap egykori tudósitása szerint: "Fényes György a tisztikardot felcserélte a vendéglátó iparral ós rövid idő alatt nagy vagyonra tett szert."