Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

1934-ben a már akkor gazdag kocsmáros érdeklődni kezdett a cirkuszi vállalkozás iránt. Első próbálkozás­képpen bérbe vette az éppen üresen álló Néparénát (volt Barokaldi Cirkusz) és a nyári hónapokra érdekes, olcsó látnivalókat szervezett. A Néparénában bemutatott műsor varieté volt. Szinvo­nalas magyar artistaszámokból (többek között: 2 Atlas szalonakrobaták, Dubszky gladiátor, Hungária lábakrobata csoport stb.), tánc produkciókból, varieté látványossá­gokból (pl. Borszéki nőimitátor) és bohócokból tevődött össze. Fényes ebben a műsorban léptette fel Sándor Ste­fit, az első énekes magyar bohócnőt. A műsort Ízlésesen szcenirozták, szerves revükeret­be foglalták ("vizi és fényjátékok"), igy határozottan kiemelkedett a városligeti átlagból. Ujat hozott a meg­szokott artistamüsorok között. Még egy erényük volt ezek­nek az előadásoknak, az, hogy olcsón, az egyszerű nézők számára elérhető áron kerültek bemutatásra. (A jegyárak husz fillértől egy pengő husz fillérig terjedtek.) A Nép­aréna akkor naponta négy előadást, vasárnap és ünnepnap pedig hat előadást tartott. Ezt ugy érte el, hogy két csoport artista és szinész lépett fel, napi kettő, il­letve három előadáson. (10) Jellemző volt Fényes jó üzleti érzékére, körültekin­tésére, hogy 1934-ben, amikor a nyáron üresen álló Városi Cirkuszban a Vigszinház előadta a Cirkuszhercegn ő cimü cirkuszi revüt, akkor ő, aki ismerte a Barokaldi Cirkusz hagyományait, a Néparénában gyermekek részére a Cirkusz kis csillag a cimen előadásokat szervezett és azokat az egész szezonban műsoron tartotta. Ez a sikeres gyermek­revü (mely ugyancsak olcsó árakon volt megtekinthető) ar­tisták és szinészek fellépésével mesecselekményt adott elő (alcim: Jelenet Boldogországba n és a mai Csimm-B"mm cirkusz ősét testesítette meg. - 37 -

Next

/
Thumbnails
Contents