Cenner Mihály: Magyar színészportrék II. rész: Festmények, szobrok, domborművek a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 18., Budapest, 1966)

Bevezető

gét megállapították, a képet védetté nyilvánították, s ezután került sor a kép eladására. Uj tulajdonosa a Színháztörténeti Múzeumnak kinálta megvételre s az adatok igy jutottak tudomásunkra. Ezzel lezárult az előző tanulmányban feivetett Rippl féle Márkus-kép problémája. Mig a grafikai anyag összeállításánál nagy segítséget nyújtottak Pataky Dénes A magyar rézmetszés története és Gerszi-Wilhelnib A magyar kőrajzolás története c. könyvei, a festmények és szobrok összeállításánál ilyen segítségre nem számíthattunk. Elméleti vonatkozásban természetesen igénybe vettük a szakirodalomnak erre a korszakra vonatkozó munkáit, elsősorban Lyka Károly Magyar művé szet a XIX. században és A magyar romantika c. müveit. Az anyag összeállítását sajnálatos módon több körülmény is gátolta. Elsősorban az, hogy a felhasznált katalógusok (

Magyar Színháztörténeti Kiállítás 1890

.,

A Nemzeti Szinház 100 éve

, Ernst Lajos történeti gyűjteményé nek katalógusa stb.) hiányos adatokat közölnek az egyes műalkotásokról. A rendkivül bő anyagot tartalmazó 1890-es színháztörténeti kiállítás katalógusa legtöbb esetben csak az ábrázolt nevét közli, az alkotó művész nevének,az alkotás idejének és a műtárgy méreteinek közlése nélkül. Mivel ugyanarról a színészről a kiállításon több alkotás is szerepel közelebbi meghatározás nélkül, az ábrázolások azonosítása meglehetősen körülményes volt. Ugyancsak nehézséget okozott, hogy az egykori Nemzeti Szinház Múzeumának gyűjteményét képező anyag jegyzéke jelenleg hozzáférhetetlen, s az Országos Szinészegyesülét egykori gyűjteményének jegyzéke pedig a többi irattal együtt a második világháború során elpusztult. Több helyen szakleírás hiányában, illetve az anyag raktári hozzáférhetetlensége miatt nem áll módunkban méreteket közölni. A grafikai részben 300 szinészről 700 ábrázolás adatait közöltük. Az anyag természeténél fogva számítottunk