Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Budapest főváros színházai és színpártolása

BUDAPEST FŐVÁROS SZÍNHAZAI ÉS SZINPÁRTOLÁSA 1873-ban Pest, Buda, Óbuda városok egyesítésével, színielőadások céljára szolgáló épületeik és egyéb érdekeltségeik Budapest Főváros törvényhatóságának tulajdonába jutottak. A volt Buda városi szinházakat /Várszínház, Nyári Szinház/, a hamarosan felépülő Népszinházat és az 1879ben újjáépült városligeti Nyári Szinkört, majd a későbbi Városi Színházat a főváros törvényhatósága bérleti szerződések utján vagy kivételesen saját kezelésében hasznosította. Mint szinháztulajdonos, a főváros saját színházai irányítását, bérleti szerződésekben biztositott és fenntartott jogait a szinháznyitási engedélyeknél ismertetett közegeinek közreműködésével gyakorolta. A színházainak hasznosításánál, bérbeadásánál mindenkor fokozott lehetőségei voltak a főváros törvényhatóságának arra, hogy a műsorokra, művészi vezetésre és a szinház egész működésére befolyását biztositsa és igy a közművelődés érdekeit is előmozdítsa. 1873 után a főváros megmagyarosodásában a színházaknak nagy szerepük volt. A törvényhatóság ilyen irányú törekvései szinházi kultúrpolitikájában eredményesek voltak. Egyebekben a szinházi bérletek kétoldalúak, alá vannak vetve a szinházak gazdasági érvényesülésének és a főváros saját költségvetési gazdálkodásának. Említettük már, hogy az iskolánkivüli közművelődésben a Tanácsköztársaságig /kivéve Bárczy István polgármester népművelési reformtörekvéseit/, aktiv szerepe a fővárosi törvényhatóságnak minimális volt. Legszámottevőbb kultúrpolitikai működését hosszú ideig színházainál lát- 47 -