Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A Népszínház, népszínházi bizottmány és a főváros többi színháza

juk, természetesen a burzsoá városvezetés korlátaival. Szinházai a fővárosi polgárság kulturális igényeit szolgálták: csak az ellenforradalmi kor fasiszta kultúrpolitikája állitja egyik szinházát teljes egészében a háborús népmüvelés szolgálatába. A főváros színházainak kulturális mérlegét, a főváros szinügyi áldozatait csak alapos vizsgálat, a szerződések, szinügyi kiadások és segélyek elbirálása állithatja fel. Ezt szolgálja ismertetésünk, a fővárosi szinházak levéltári forrásainak számbavétele, amihez a szinpártolás egyéb forrásai, a szinügyi segélyek és alapítványok iratai is hozzájárulnak. A Népszínház, népszinházi bizottmány és a főváros többi szinháza A főváros a nemzeti szinügy kifejlesztését feladatának tartotta és a magyar dalszínház /Operaház/ és Népszínház felépitését dicséretes adományaival segitette elő. Pest város a magyar népszínház céljára 1871-ben telket adományozott /későbbi Operaház telkét/ és a Népszínház felállítására alakitandó társulat ideiglenes alapszabályait kiküldött bizottmánya utján 1872. április 5-én megállapította. A felépítésre gyűjtést kezdeményezett, ez azonban nem sok eredménnyel járt, igy került sor 1873-ban arra, hogy a Népszinház felállítására alakult társulat bizottmánya előbb emiitett telkét az Operaház céljára átadja, illetve eladja. Kiegészítésül megemlítendő, hogy Pest város a magyar szinügy javára már régebben felajánlotta egy felső Duna-parti telkét: ennek az időközben eladott teleknek a vételárát, több, mint 400 ezer Ft-ot, a magyar Operaház épitési tőkéjének gyarapítására szánta és 1873ban az összeg egy részét már effektive át is engedhette. Ezek után történhetett, hogy a népszinházi bizottmány sa- 48 -