Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Budapest törvényhatósági városigazgatása és művelődésügye a színháztörténet vonatkozásában

művelődési egyesületek szűkebb körű támogatásában merült ki. Budapest törvényhatósági közmüvelődésügyéről 1911-ben már a liberális városvezetés polgármestere, Bárczy István is megállapította, hogy Magyarország kulturális központjához méltatlan állapotban van. A kulturális ismeretterjesztést szolgáló törvényhatósági intézmények közt a muzeumok a századfordulón alakultak ki. A Fővárosi Könyvtár 1912-től önállósult, de működése a Tanácsköztársaságig szűk keretekben folyt. A főváros iskolánkivüli közművelődósügye 1912-től már önálló feladatkörrel jelentkezik ugyan a főváros központi igazgatásának szociálpolitikai és közművelődési ügyosztályában, de továbbra is a kevés eredményt felmutató lassú szervezések állapotában van. Legjobban mutatja a törvényhatósági közművelődésügy állapotát a főváros millenniumi, alapítványa. 1896-ban a fővárosi törvényhatóság, ha e tényt önmagában tekintjük, valóban méltóan járult hozzá a magyar állam ezeréves fennállásának megünnepléséhez, amikor egymillió forintot szavazott meg a főváros kulturális és szociális céljaira. Ezután annak kamataként, évente 40 ezer forintot állitott be a főváros költségvetésébe. Az összegeket azonban nem használták fel, mivel az alapitványt egy nagyobb, a kulturális és szociális célokat egyformán szolgáló létesitmény felállítására szánták. Sok terv és még több javaslat, elgondolás után 1911-ben végül már határozat is született közművelődési intézet építéséről a millenniumi alap felhasználásával. Ez az intézet, tervei szerint, a népművelési egyesületek működésének s ezáltal a műkedvelő színjátszásnak is méltó színteréül szolgálhatott volna. Nem válhatott azonban valóra, mert 1914-ben még mindig csak ujabb javaslatokat irt elő a közgyűlés a főváros tanácsának.^"* így sodorta el a világháború a nagyra hivatott alapitványt, ami pedig alapítása idején elindítója lehetett volna a törvényhatósági közművelődésügy intézményes városi formái