Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Budapest törvényhatósági városigazgatása és művelődésügye a színháztörténet vonatkozásában

kialakításának. Szinházi viszonylatban csupán annyit mond­hatunk róla, hogy alapításának hire 1896-ban reményeket keltett az Országos Magyar Szinészegyesület és Nyugdíjin­tézet köreiben. De hiába kértek a főváros alapítványából támogatást a nehézségekkel küzdő agg színészek otthona ja­vára. 2* 1918-ban végül a polgári demokratikus forradalom szüntette meg a legtöbb adót fizetők uralmát a főváros törvényhatóságában. A törvényhatósági bizottság jogkörében működő néptanácsban a munkásság képviselői is helyet kap­tak. Majd 1919-ben, a Tanácsköztársaság alkotmányában az egész dolgozó népre kiterjesztett választójog alapján a nép képviselőit választották meg a főváros forradalmi mun­kás- és katonatanácsaiba. Igy valósult meg a dolgozó nép első városigazgatása. Csak a Tanácsköztársaság előtti időszak közmüvelő­désügyének elmaradt állapota értetheti meg igazán a Ta­nácsköztársaság hatalmas lendületét, széles körű kulturá­lis szervező munkáját, amely a kulturális élet minden te­rületét átfogta. A közművelődés élenjáró intézményeinek, a színházaknak államosítását a Forradalmi Kormányzótanács már 1919. március 22-én elhatározta. Evvel a színházakat maradéktalanul a dolgozó nép művelődésének szolgálatába állította. Ettől kezdve megszűntek ugyan a régebbi tör­vényhatósági szinházügyi feladatok, de a budapesti helyi tanácsok művelődésügyi munkája mégis kibővült, mert a Ta­nácskormány művelődésügyének valóra váltásában a szerve­zést és a dolgozó nép mozgósítását szolgálhatta. A buda­pesti forradalmi munkás- és katonatanácsok művelődésügyé­ről és levéltári iratairól ma már részletes hivataltörté­neti és irodalmi feldolgozások állanak a kutató rendelke­zésére.^* A Tanácsköztársaság közművelődésügye és szinházügye 1919 után nemcsak a nép emlékezetében maradt meg. Ha más - 18 -

Next

/
Thumbnails
Contents