Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Budapest törvényhatósági városigazgatása és művelődésügye a színháztörténet vonatkozásában

kialakításának. Szinházi viszonylatban csupán annyit mondhatunk róla, hogy alapításának hire 1896-ban reményeket keltett az Országos Magyar Szinészegyesület és Nyugdíjintézet köreiben. De hiába kértek a főváros alapítványából támogatást a nehézségekkel küzdő agg színészek otthona javára.

2* 1918-ban végül a polgári demokratikus forradalom szüntette meg a legtöbb adót fizetők uralmát a főváros törvényhatóságában. A törvényhatósági bizottság jogkörében működő néptanácsban a munkásság képviselői is helyet kaptak. Majd 1919-ben, a Tanácsköztársaság alkotmányában az egész dolgozó népre kiterjesztett választójog alapján a nép képviselőit választották meg a főváros forradalmi munkás- és katonatanácsaiba. Igy valósult meg a dolgozó nép első városigazgatása. Csak a Tanácsköztársaság előtti időszak közmüvelődésügyének elmaradt állapota értetheti meg igazán a Tanácsköztársaság hatalmas lendületét, széles körű kulturális szervező munkáját, amely a kulturális élet minden területét átfogta. A közművelődés élenjáró intézményeinek, a színházaknak államosítását a Forradalmi Kormányzótanács már 1919. március 22-én elhatározta. Evvel a színházakat maradéktalanul a dolgozó nép művelődésének szolgálatába állította. Ettől kezdve megszűntek ugyan a régebbi törvényhatósági szinházügyi feladatok, de a budapesti helyi tanácsok művelődésügyi munkája mégis kibővült, mert a Tanácskormány művelődésügyének valóra váltásában a szervezést és a dolgozó nép mozgósítását szolgálhatta. A budapesti forradalmi munkás- és katonatanácsok művelődésügyéről és levéltári iratairól ma már részletes hivataltörténeti és irodalmi feldolgozások állanak a kutató rendelkezésére.^* A Tanácsköztársaság közművelődésügye és szinházügye 1919 után nemcsak a nép emlékezetében maradt meg. Ha más - 18 -