Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Budapest törvényhatósági városigazgatása és művelődésügye a színháztörténet vonatkozásában

BUDAPEST TÖRVÉNYHATÓSÁGI VÁROSIGAZGATÁSA ÉS MŰVELŐDÉSÜGYE A SZÍNHÁZTÖRTÉNET VONATKOZÁSÁBAN Valahányszor történetkutató jelentkezik a levéltárakban és témája hosszabb történeti időszakra szól, az érintett forráscsoportok levéltári őre tájékoztatást ad számára. Bevezető tájékoztatójában a témakörhöz kapcsolódó városigazgatás területeit megvilágítva, a kutatás forráskörét is meghatározza. Szinháztörténeti kutató számára a bevezető tájékoztatás következőképpen szólhat: Budapest fővárost az 1872. évi XXXVI. törvénycikk hivta életre, egy törvényhatósággá egyesitve Pest és Buda szabad királyi városokat, valamint Óbuda mezővárost. Ettől kezdve Budapest főváros törvényhatóságáról külön törvények intézkedtek, amelyek sok téren hasonlóságot mutatnak az ország többi törvényhatóságáról intézkedő törvényekkel, de mindenkor figyelembe veszik a főváros helyzetét és adottságait. Budapest 1873. évi egyesitését az érdekelt városok közreműködésével készítették elő, de a kormány hajtotta végre. A demokratikus ellenzék azon törekvései, hogy a dolgozó nép a törvényhatóság önkormányzatában képviselethez jusson, Budapesten sem vezethettek eredményre. A kormány terveinek megfelelően a fővárosi önkormányzat legfelsőbb testületében, a törvényhatósági bizottságban, a vagyoni arisztokrácia, a városi burzsoázia jut vezetőszerephez. - Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 400 tagból áll, ezek egyik felét a legtöbb adót fizetők sorából választják /virilizmus/, másik felét pedig - a választójog vagyoni és egyéb megkötései folytán a lakosságnak szavazathoz .jut

ó 2-4 %-a választja. - 15 -