Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)
III. Párizs
volt adósságokkal és a fény mellett, amit a sétakocsizásra kivonuló udvar a városi bámészkodók örömére kifejtett, a legelőzékenyebb sajtóorgánumok sem hallgathatták el a munkásosztály nyomorát. Franciaország súlyos milliókat vesztegetett a mexikói kalandra. Megkockáztathatta, hiszen az Egyesült Államokban testvérháború dult. Csakhogy ugyanez a háború, amelyben minden jó érzésű francia az északiak győzelméért könyörgött, jelentette a francia pamutipar csődjét is. Nem jött gyapot. Százezer szövőmunkást bocsátottak el 1863 telén. Ez hatszázezer éhezőt jelentett. Franciaország azon kezdett gondolkozni, hogyan segithet rajtuk. ,f Un Journal jeune encore'* - egy, még nem nagy multu lap, a Temps küldte ki elsőnek tudósítóját a roueni takácsokhoz és lassan-lassan ébredezett a francia lelkiismeret. A megoldásra két lehetőség kínálkozik,irta az egykorú újságíró, az egyik a szocialista, a másik a liberális. Az első azt mondaná: segitsen az állam! De mi a liberalizmusban élünk, elismerjük a tulajdonos jogát a szabad iparűzéshez, a javak szabad használatához. Ez a liberális társadalom ismerje fel kötelességét Is és segitsen! Az újságok tudósításaihoz a roueni érsek kétségbeesett körlevele csatlakozott. A sajtó gyűjtést indított a nyomorgó munkások javára. Hatszázezer frank gyűlt össze: minden nyomorgóra egy. A lapok keserű megjegyzésére, hogy a lancashire-i takácsok, kétszázötvenezer család nyomorát Anglia közadakozásból meg tudta oldani, de a francia polgárság még százezerét sem vállalja, állam és társadalom együtt gondoskodott az öregekről, betegekről, asszonyokról és gyermekekről. A munkások maguk kenyér nélkül maradtak és a tudósító megdicsérte az egyik meginterjúvolt férfias belenyugvását: ha nincs gyapot, nát nincs mit szőni... Ez volt a gazdasági helyzet 1863 tavaszán. A kormány sokezernyi rendőrt és titkosrendőrt, ugyanannyi besúgót fizetett, és a császári udvar arab lovasezredek kíséretében ment sétakocsizásra.
