Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)
III. Párizs
A politikai viszonyokat Napóleon nagyhatalmi törekvései jellemezték. Az Egyházi Állam nem kötött már le csapatokat, Észak-Afrika sem kivont túlságos katonai megerőltetést, de a tengeren tul megvetni a francia befolyas alapját, hosszút állni Kanada elvesztése miatt és elfelejtkezve 1849 októberéről,szövetkezni az osztrák császárral,felajánlani öccsének Mexiko trónját, ez olyan csillogó ötlet volt, aminek III. Napóleon nem állhatott ellent, "...ügyes rendező és a marionette világ eszes, szerencsés tánczoltatója", irta róla Molnár, nem bocsátva meg a rokonszenvet, amellyel a kormánypárti párizsi sajtó Ausztriáról irt. A francia belföld hireit természetesen kevésbé tanulmányozta és Így nem jutott tudomására, mennyi nehézséggel hajtja 62 végre a császár eszelős tervét. Az irodalom nem foglalkozott politikával. Az 1862-635. év szinházi szenzációja Au gie r Le Fils de Gib oyer c. színmüve volt, nem a szerző legjobb alkotásai közül való, de Így is érdemes arra, hogy egy irodalmi igényű folyóirat tizenegy oldalon taglalja. Augier már túljutott azon a perióduson, hogy romantikus verses színmüvekkel gazdagítsa a Théâtre Français repertoárját. Egy forradalommal és egy államcsínnyel az emlékei között, méltán gondolhatta, hogy hazája nem a legszerencsésebb gazdasági- és szociálpolitikát követi. Egész tehetségével a tézisdrámák felé fordult tehát, amelyekben a nők jogai, a törvénytelen gyermekek helyzete, a válás szükségességének hirdetése mellett szemrehányást tett polgártársainak 1789 eszméivel szemben tanúsított hűtlenségükért. A Giboyer csúffá teszi az arisztokráciát, klerikalizmusával, bárgyuságával és romlottságával együtt, de nem kíméli a polgárságot sem. A fiatal gróf kijelenti benne, hogy gyűlöli a polgárságot, és ezt az érzelmet csak azért hajlandó felfüggeszteni, mert a polgárlány keze, akit oltárhoz kell vezetnie, jelenti egyúttal marquis nagybátyja elmeinek és vagyonának öröklését. A leány ugyanis a marquis törvénytelen leánya. Hogy mégsem