Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)
I. A mesterek és a mester
Molnár számára, aki nevét elsősorban mint rendező tette maradandóvá, bizonyára emlékezetessé vált Egressy rendezői munkája. A Nemzeti Színháznál ez példamutató is volt. Történetírásunk Egressyt mint operai rendezőt szokta emlegetni. (A szokványos fordulat as, hogy 1850-ben, viszszatérve Törökországból, nem léphetett fel, azonban mint operai í. rendezőt foglalkoztatta a színház.) Halójában Fánosy halála ótaminden "kiállításom darab" Egressy kezén ment keresztül és, ugyancsak Fáncsy után, ő az első, akinek a kezétől szabályos "rendezőpéldányok" maradtak ránk. Ezek alapján tudjuk, hogy a belső rendezés mellett sok gondja volt a külső rendezésre is, beleszólt a diszletkópek megkompcnálásába, foglalkozott világítástechnikai kérdésekkel, gondolt arra, hogy egy-egy történelmi szinmü hatásosabb előadása kedvéért az operai személyzetből, a balett-tői kérjen segítséget, tehát egyáltalán nem volt olyan igénytelen szcenikus, mint kortársa, a dramaturgrendező Szigligeti. 24 * Utazásai során Egressynek módjában állt bécsi és párizsi tapasztalatokat gyűjteni. A kettő nem volt egybehangzó, A szinpadi igényesség terén százhúsz évvel ezelőtt másutt húzták meg a földrajzi választóvonalat, mint ma:valahol a Rajnánál. A bécsi Burgtheater már alkatánál fogva konservativ intézmény volt. Létrehívó ja, II. József emlékét nemcsak a császári ház és az osztrák nép, hanem maga a színház is őrizte és tisztelte, s as emlékkel együtt a felvilágosodás korának hagyományos egyszerűségét is. Ez az egyszerűség az udvar számára avval az előnnyel járt, hogy viszonylag kevés költségébe került a színház. Halhatatlan művészek, egy Schröder, egy Brockmann, eljátszották a legnagyobb szerepeket rokokó tipusdiszletékben,miért kellett volna az utódoknak egy olasz opera vagy külvárosi tünde ebohó sat látványosságai között parádézniuk? 2 ^*
