Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

Függelék

géaz; ez Bind több-több bámulót-nézőt csábított, régre a' hentes-osztály - 'sa* nép tömegesen eljött bómulni-nézni—kérdezni - mi ott valánk aztán Fehérvári - Fartónyi mint festő: és én capacitálnl a' publicumot; és előkészíteni, az érdeket föl csigázni a' kíváncsisággal... itt már meg nyertük az alsóbb—osztályt is magunknak - mert 1^37^ év Május hó 13án Bánk bán tragoediával a' Debreczeni első rendezett, és állandó színkört meg nyitottuk fölemelt ár Çm]akkal, roppant nagyszámú közönség előtt - a' közönség nem győzte eléggé dicsérni áldozat készségemet, ós a' sz inkor kényelmes csinosságát- de kárpótlást adni senkinek eszébe nem jutott; én pedig szerény valók kérni.•• A' színkör meg nyitását ünnepélyessé akarván tenni, a' megjelenésre személyesen fölkértem a* megye főnököt, a prépostot, a'polgármestert, kik meg is jelentek, és a* Cívis népre nem kevéssé hatottak - kivált miután több^szörj [lá^tták eljönni az előadásra városuk elsőbbjeit. Eéler Béla - karmester a' Mazuchelli ezrednél - ki akkor ezredével Debreczenben volt - egy nyitányt szerzett Csokonai dalaiból, mely Csokonai nyitány czlmet kapott, és azzal szenteltetett föl a' színkör Bánkbán, az előadás előtt. A Collegium! fiatalság 10 pxrórt jöhetett a' földszintre - tehát fél árért - ós nagyban elősegítette a* lelkesedést - egész szinszak alatt fele árért bocsáttat ám a* színházba őket, sokszor veszteségemre, mert a* ssük földszintre a rendes árért jövők aztán nem igen férhettek, de mindegy megnyertem őket a színészetnek jövő élet korukban, a' midőn az egészet fizethetik, és most ifjú lelkeikbe be csepegtetem az alkalom adással a' színészet szerelmét, bár merre - bár hol legyenek is ők férfi későbbi korukban, fölkeresendik a' színházat, a'mely meglehet én, meglehet más társulattal körükbe a' hol lesznek vetődik. A közönség naponta szaporodott, és én kivéve a' színkör költségét ki keresem magamat. ••