Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

V. Molnár elméleti munkássága

Csak olyan drámákról irt, amelyekben sokat játszott és rendezte is Őket. És ami még lényegesebb: amelyeknek klasszikus voltáról, maradandó értékéről meg volt győződve. Voltak szerepei, amelyekben egy fél életen át tündökölt, mindig szívesen játszott bennük, mint pl. a Lowoodi árva Rochestere vagy a Brachvogel-féle Narciss

. de ezekre sobasem pazarolt egy tollvonást sem. Legelső tanulmányai egyike a Lear király (Debrecen 1878). Megirására valószínűleg Ernesto Rossi Learje adta az impulzust, Rossi Learjét Pesten látta és nem tetszett neki. A kitűnően mozgó olasz szinész sok pantomimikus elemet vitt alakításába. Magyarországon, ahol a Színi Tanoda alig tizenötéves múltra tekinthetett csak vissza és a mozgások betanítása nem tartozott erős oldalai közé, magyarán: ahol csak kivételes adottsággal felruházott színészek mozogtak szépen, a mozgástechnikának ez a hangsúlyozása önmagában is szokatlan volt. Molnár erőteljes hőst követelt, akinek a sorsát nem szabad mesének felfogni: egy barbár kor, barbár szenvedélyek tragédiája ez! Éppen ezért a ruhák legyenek egyszerűek... Rendezésében az első jelenetnél trombitaharsogással ment fel a függöny ós a szinpad hátterében állt a trón, a királlyal, akiben, mint helyesen jegyzi meg, az uralkodó mindvégig elnyomja az apát. A konfliktus megindítását is ügyesen vezette, megjegyezve, hogy Goneril és Regan, amint a dráma kezdetén a trón mellett állnak,még önmaguk ; a színlelés, az édeskésség csak apjuk felvetett kérdése után rajzolódik vonásaikra és éppen ez a nyilvánvaló álnokság undorítja Cordéliát. Másik találó megjegyzése az, hogy Cordelia a legkevésbé sem naiva, szerepe jellemszerep: ugyanolyan makacs, mint az apja. Lear alakításához bizonyos eszköztelenségét kivan.Tehát nem kell ténylegesen megvernie a Bolondot; csak Ígéri a korbácsot a király; a viharba belerohan, nem "belebben, bevonul, hanem beront". Bár a Gonerilre mondott átokhoz nagy fizikai erő kell és itt már elveszti önuralmát,a meg-