Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
1788-ban a Szöktetés a szerájból is szinrekerült Pécelen. 5 * Valószínű, hogy a Ráday-levéltár gazdasági természetű iratanyaga még számos adatot rejteget a pécell szlnielóadásokról. Kérdés, hol tartották ezeket az alkalmi előadásokat, ha egyszer a kastélynak nem volt állandó színháza? Az épület a földszinti és emeleti nagyteremmel együtt 35 termet és szobát foglalt magába. A freskókkal díszített emeleti nagyterem azonban túlságosan szük ahhoz, hogy ott színpadot lehessen fölállítani. A könyvtárban a könyvespolcok foglalták el a helyet. Tehát a kastélyon belül színjátszásra alkalmas helyiség nem volt. A főépületen kívül azonban több melléképület tartozott a kastélyhoz, illetve az azt körülvevő szép barokk parkhoz. Ezek között az udvart a kastély kertje felé egy díszes homlokzatú, elegáns épület zárta le, amelyet "képesháznak" neveztek, talán Ráday Gedeon képgyűjteményét Örizték benne. Minden valószinüség szerint ezt a "képesházat" használták a kerti vendégeskedések és a színielőadások céljara. 6 ' 5. Mályus^né Cs ászár Edit : A Rádayak és hazai színjátszásunk, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. Bp. 1956. 72-80. p. 6. Zsindely Endre : A pécell Ráday kastély. Bp. 1957. /Klny/, 260. p.
