Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

ötödik fejezet A KÁROLYI GRÓFOK SZÍNHÁZAI A Károlyi grófi család tagjainak és birtoklásának története a többi magyar arisztokrata családokhoz viszonyítva Igen alaposan fel van dolgozva. Igaz, hogy ezek a müvek elsősorban genealógiai és gazdaságtörténeti jellegűek s nagyon kevés művelődéstörténeti anyagot tartalmaznak, színháztörténeti szempontból pedig úgyszólván semmi támasztékot nem adnak. Szinészetl vonatkozású adatokért tehát elsősorban levéltári forrásokhoz kell fordulnunk. A bennünket érdeklő személyek a XVIII. század folyamán a következők: Xárolyl Ferenc gróf altábornagy /1705-1758/» Károlyi Sándornak, a szatmári béke megkötőjének a fia* ennek egyetlen leszármazottja Károlyi Antal gróf /1732-1791/ tábornagy, Szatmár vármegye örökös főispánja, i étszetaélyes táblabírája, v. b. t. t., főasztalnokmester, az aranygyapjas renu olrtokosa; Harrucfcern Jozefa bárónővel /1740-1802/ kötött házasságából született fia Károlyi József gróf /17681803/, Szatmár vármegye főispánja, a m. kir. helytartótanács titoknoka* végül ennek neje Waldsteln Erzsébet grófnő /17691813/» akinek ugyancsak szerep ^utjtt a Károlyi család ma•j gánezInnázaInak történetében. à kastélyok közül kettő esik vizsgálódásunk körébe: az egyik a Szatmár és Szabolcs megyében fekvő terjedelmes blrtokrészek központja: a nagykárolyi várkastély, a raásik a L. Szlnnyel József

: Magyar Írók élete M munkál. V.k. Bp. T8V7.\ 1073-1074. has. - Gróf Károlyi László

: A aagy-Károíyí gróf Károlyi család összes jószágaínak birtoklási története. Bp. 1911. - Eble Gábor : A nagy-károlyi gróf íárolyi család leszármazása a leányági ivaoí;kok feltünte• ésével. Bp. 1913«