Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Hetedik fejezet A WENCKHEIM GRÓFOK GYULAI SZÍNHÁZA A XIX. században is továbbélő, kései magyar feudalizmusnak jellegzetes színpadi epizódja a Wenckheim grófi család gyulai kastélyában közel három évtizedig fennálló színház. A Wenckheimek 1776-ban Mária Teréziától kaptak báróságot, Wenckheim II. Józsefet /1733-1803/ azonban I. Ferenc király 1802-ben grófi rangra emelte. Ettől kezdve a családnak grófi és bárói ága ismeretes. A gyulai kastélyszínház Wenckheim II. József gróf két fiának, III, Józsefnek /17801852/ és II. Ferencnek /1785-1838/ a nevéhez kapcsolódik.

1

* A gyulai uradalom a XVIII. század folyamán került a Wenckheim grófok kezére. A régi gyulai huszárvár mellett a kényelmetlen várbeli lakás helyett még Harruckern János György emeltetett egy barokk kastélyt. Ez azonban 1795-ben leégett és 1798-ban gróf Wenckheim Józsefné építtette ujjá copf jellegű részletekkel. 1801-ben ujabb tűzvész pusztított a kastélyban. Ezután Wenckheim Ferenc gróf megbízásából 1803-ban Czlgler Antal tervel szerint állították helyre klasszicizáló stílusban. A kastélyhoz hatalmas park ls tartozott, ahol 1833-ban ugyancsak klasszicista stilusu lovardát emeltek. A XIX. század második felében a Wenckheim család a Gyulától nem messze fekvő Óklgyóson hatalmas kastély építésére adott megbízást Ybl Miklósnak. A munkálatok befe1. Mogyo-óssy János : A Wenckheim! Hund család eredete és Ivadékai Magyarhonban. Gyula 1864. - Nagy Iván

; Magyarország nemes családal. Pest 1865. XII.k. 135-141.p.