Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

jeztével 1879-ben a Wenckheimek Gyuláról végleg kiköltöztek uj otthonukba. A gyulai épület közel tiz évig üresen állt, ekkor leányági örökösödés alapján 1888-ban az Almássy grófok foglalták el az elhagyott kastélyt. Ma az épületet Almássy-kastély néven ismerik Gyulán. * Hogy a XVIII. század utolsó éveiben épült gyulai kasmélyben volt-e szinház, nem tudjuk. Állandó zenekar ellenben ráér a XIX. század első éveiben is működött a grófi udvarban, ezért nincs kizárva, hogy alkalmilag szinieloadásokat is tartottak a kastélyban. 1818-tól kezdve azonban hiteles adatok állnak rendelkezésünkre a kastélyban felszerelt főúri színház működéséről. A békéscsabai megyei könyvtárban őriznek egy német nyelvű kéziratos jegyzőkönyvet, amely a kastélyszinházban szinrekerült darabok adatait tartalmazza. Arról azonban, hogy a szinház a kastély melyik részében állt s miképpen volt berendezve, semmiféle tájékoztatást nem nyújt. A kézirat az ókigyósi kastélyból 1945-ben került Békéscsabára. A kéziratos jegyzőkönyv cimeí Theater Protocol Sammlung aller Theater-Stücke welche In den Hoch-Gräfl. Wenckhelmlschen Theater zu Gyula von Jahre 1818 angefangen aufgeführt wurden

. A jegyzék a cimlapon kivül 14 kéziratos oldalból áll, amelyeken egymás után folyamatosan követik egymást a gyulai kastélyszinházban szinrekerült darabok adatai: az előadás ideje, helye, a darab elme és szerzője, végül a teljes szereposztás. 2. Mogyoróssy János

: Gyula hajdan és most. Gyula 1858. 118. p« - Genthon IsEván

: Gyula műemlékei. Bp. 1944. 7. p. Gyula város monográfiája. Gyula 1958. 68. p. - Ybl Ervin

: Ybl Miklós. Bp. 1959. 73. p.