Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Pálffy Károly herceg /1735-1816/ ugyancsak magas méltóságokat viselt. 1774—ben az udvari kamara alelnöke és v. b. t. t., 1777-ben a magyar udvari kamara alelnöke, 1779cea Zemplén vármegye főispánja, 178^-ben az aranygyapjas r*íod lovagja, 1787-ben Magyar- és Erdélyország udvari kancellárja, 1791-ben pedig Pozsony vármegye örökös főispánja lett. Számos magyar irót pártfogolt és több Írói vállalkozást anyagilag ls támogatott. Ezért Péczell József és Kazinczy Ferenc több alkalommal magasztaló módon nyilatkozott róla.

3. Mivel a Pálffyak kastélyaiban lefolyt szlnhasl események, egy kivételével, egyelőre hitelesen a család egyik tagjához sem kapcsolhatók, a későbbi kutatásnak elsősorban fenti két személy levéltári anyagára kell támaszkodnia. Szóba jöhet még Pálffy Rudolf gróf /? - 1802/ altábornagy, aki VöröBkő várának 3/8-át örökölte és hosszú Ideig lakott Vöröskőn, valamint Pálffy Lipót gróf /1764-1825/ tábornok, v. b. t. t., Pozsony vármegye főispánja ls. -ŰRÖSKÖ A Klskárpátok oldalában, hatalmas erdőségektől övezve meikedik a Pálffy család ősi várkastélya, Vöröskő. Az Idő é-d a háborús események megkímélték s a csehszlovák kormány :

g berendezését ls teljesen érintetlenül hagyta. Ma mint mzeumot mutogatják abban az állapotban, ahogy a legutóbbi Pálffyak idején megmaradt. Ennek a nagykiterjedésű kastélynak a földszintjén helyezkedik el a sala terrena, amelyet a család tagjai "hütözöteremnek" neveztek. Mult századi hiteles leírását - amely aai állapotának ls tökéletesen megfelel - Borovszkynál találjuk meg: Szinnyel József

: I. m. 168-169. p.