Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

"Odébb van az un. hütözőterem, mely a vár uralnak a nyári hőségben üdülőhelyül szolgál. A boltozat rendkívül gazdag stukkó-müvekkel és freskókkal van díszítve és az egész terem mesterséges vízvezetékkel, vízcsövekkel és vízeséssel ellátva, mig a falak grottaszerüleg cseppkövekkel és kőtufával vannak kirakva. A padozat színes kavicsokból öszszeállltott mozaikból áll. A mult század első felében e tágas és szép helyiségben 3zlnl előadásokat ls tartottak." Ezek a cseppkövek, kőtufa, kavicsok és kagylók berakásával díszített és grottaszerüen kiképzett termek igen nagy népszerűségnek örvendtek a XVII. és XVIII. századi kastélyokban. Ilyen Lehetett Eszterházán a bábszinház belseje,-''és hasonló diszitessal találkozunk a müncheni királyi palota egyik belső udvarának fedett része alatt. Ebben a "hütözőteremben" színházi előadásokat ls tartottak egészen a XIX. század második feléig. "E terem bizonyosan a XVII. 3zázad közepén épült - írja Jedllcska Pál. S század első felében több éven át házi színházul ls használtatott, miáltal egy része elfödetett, s az egész terem müszépségében sokat szenvedett. A házi családnak s a vidéki főúri családoknak tagjai Itt Időnkint szini előadásokat szoktak rendezni német és francia nyelven. Vöröskő jelenlegi gondos ura, gróf Pálffy István, visszaadta a termet előbbi rendeltetésének, s ezt csinosan megújította anélkül, hogy a művészet régi emiékelt némileg megcsonkította volna." Ezek szerint a "hütözőteremben" berendezett színház amatőr előadások számára készült a XIX. század elején. Az azonban egyáltalán nincs kizárva, hogy alkalomszerűen a pozsonyi német színtársulatok, esetleg bécsi vendégművészek 4. Borovszky Samu

; Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye. 45. p. 5. Horányl Mátyás

t Eszterházi vigasságok. Bp. 1959 . 54. p. 6. Jedllcska Pál

; Klskárpátl emlékek. Vöröskőtől Szomolányig. Bp. 1882. I. 68. p.