Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Harmadik fejezet A PÁLFFY GRÓFOK MAGÁNSZÍNHÁZAI Nyugat- és Északnyugat-Magyarország egykori hatalmas feudális főurai, a Batthyányak, Erdődyek és Esterházyak mellett igen nagy politikai szerep jutott a rendkívül gazdag és befolyásos Pálffy grófi családnak. Mérhetetlen birtokaihoz tartozott Bajmóc, Bazin, Borostyánkő, Detrekő, Dévény, Királyfa, Malacka, Stomfa, Stübing, Szentgyörgy, Szomolány, Szuka, Vöröskő, mindegyik pazarul berendezett kastélyokkal. A XVIII. század végén a Kárpátoktól keletre fekvő Pálffy-uradalmak évenként félmillió forintot jövedelmeztek.*"* A főúri életforma XVIII. századi változatához természetesen hozzátartozott a színházi szórakozás is. A grófi rangot a családban Pálffy Miklós /1552-1600/, Győr városának visszafoglalója szerezte meg. Pálffy Károlyt /1735-1816/, Pálffy Miklós kancellár fiát pedig 1807-ben I. Ferenc király emelte hercegi rangra. A népes családból bennünket elsősorban Pálffy Miklós gróf /1710-1773/ kancellár és országbiró érdekel, aki 1732-ben kamarás, 1734-ben Magyarország főudvarmestere, 1739-ben a m. kir. udvari kancellária tanácsosa, 1745-ben római birodalmi titkos tanácsos, 1746-ban v. b. t. t., 1758-ban pedig Magyarország főkancellárja volt. 1759-ben az aranygyapjas rend lovagja lett. Fontos politikai munkája: Gróf Pálffy Miklós főkancel lár emlékiratai Magyarország kormányzásáról

. * 1. Málnási Ödön: A herceg és gróf Pálffy család vöröskői és bazini levéltára. Homok 1933. 2. Szlnnyel József

: Magyar irók élete és munkái. Bp. X. k. Bp. 19Ö5. 178. p.