Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

kapu kinyílik s egyszerre a magas sziklatömbökbe mestersége­sen vágott, s a hegyre vezető ut tárul a szemünk elé. Látni sziklákba vájt terraszokat, szakadékok fölött átívelő hida­kat, sziklabarlangot pihenőpaddal, kőkápolnát kereszttel és felirattal... Aztán egy másik sziklába épített kapuhoz és egy remetelakhoz érünk....... ebben a homályos házikóban két szoba van, egyikben a régi és az uj kastély festői képel láthatók. A különféle növényekkel benőtt és a sziklába vájt ut tovább vezet egy terraszhoz, amelyen kőpad és kőasztal áll: innen nyillfc a legszebb kilátás Ha erről a ter­raszról tovább folytatjuk utunkat, egy szalmával fedett,fcör­alaku épülethez jutunk, melynek egyik oldala fel van falaz­va, a másik pedig a sziklának támaszkodik. Ez a hegy közepe és itt végződik a mesterséges park. Kár, hogy alkotója nem épitette ki az utat a hegycsúcsig és a régi várromokig. Hogy kiváncsiságomat kielégítsem s a régi várkastély romjait be­járjam, átmentem a várhegy kapuján, amely a Hexenberg és a romok között futó útra vezet. Itt elhagyott helyen keskeny ösvényhez érünk, amely sziklatömegeken és kisebb köveken ke­resztül a romokhoz visz. Lenn a völgyben kis földdarabot vél látni az ember, följebb azonban két udvar bontakozik ki, az egyikben még láthatók a hatalmas falak és pincék, a másikban egy régi kápolna és torony romjai. Az utóbbi igen régi le­het, s valószínűleg a rómaiak épitették. A várban barlango­kat, földalatti pincéket, falazott folyosókat, omladékokat és bedőléssel fenyegető falakat találunk."-^* A Batthyány-kastély az osztrák későbarokk egyik leg­szebb épülete volt, amelynek képét Jacob Alt 1815-ben ké­szült metszete őrizte meg az utókornak. A képen látható a 22 ablaktengelyes /9+4+9/ homlokzat hatalmas középrizalittal, melyet fenn cimerdlszes oromzat koronáz. Az oromzatot karla­tidák tartották. A középrész előtt 4 scettős oszlopon nyugvó 3. Johann**grled 1 : Vertraute Briefe zur Charakteristik von Wien. Görlitz 1793. II. 108-111,- Idézi Arthur Weber Ii Joseph Rauch : Erinnerungen eines Offiziers aus Altőster­relch cimü emlékiratának jegyzetében. 105-106. p.

Next

/
Thumbnails
Contents