Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

erkély helyezkedett el. Mögötte, az első emeleten volt a nagy diszterem. A 4 magas középablak s a fölöttük látható ovális ablakok sejtetik, hogy ez a nagyterem két emelet magasságát töltötte ki. Az erkély alatt vezetett a bejárat a pompás előcsarnokba. A belső tér 3 nagytermet, kápolnát, 4 színházat és 47 szobát foglalt magába. * Ebben a régi állapotban látta még a kastélyt 1831-ben Schwelckhardt és 1835-ben Schmldl. Később angol- gótlkában átépítették, végül változó sors után 1852-ben az állam vette meg és kadettIskolává alakította át. Régi pompájának nyomai már a mult század közepén eltűntek. A második világháború alatt súlyosan megsérült, de a díszeitől megfosztott épület ma ls áll és helyreállítása elkezdődött. A halnburgl kastélyszínház ezek szerint egyidős az 1767-ben elkészült épülettel, s építtetőjenek Batthyány Fülöp grófot kell tekintenünk. Batthyány Fülöp gróf Magyarország utolsó magyar nádorának, Batthyány Lajos grófnak és Xinsky Terézia grófnőnek negyedik fia, 1735. november 17-én született Grazban. Németujvár örökös ura, a hainburgi uradalom és kastély birtokosa, cs. és klr. kamarás, valóságos titkos tanácsos, Vas vármegye örökös főispánja és császári tábornok volt. Első felesége Maria Anna Katzianer grófnő, második neje Therese von Stubenberg, akivel 1792. június i3-án Grazban lépett házasságra. Hatvan éves korában 1795. május 28-án pozsonyi palotájában halt meg.

5

* Nem tévesztendő össze bátyjának, III. Ádámnak fiával, Batthyány Fülöp herceggel.

6

' 4. Richard Kurt Donin

: I. nu 102-104. p. 5. Nekrológját közli a Pressburger Zeltung 1795. jun. 1. No. 35. 6. Zlmányi Vera : A herceg Batthyány család levéltára. Budapest 1959.