Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Nyolcadik fejezet MÓ JÁNOS NAGY KOMLÓS I SZÍNHÁZA Nákó János, gazdag Torontál-megyei földbirtokos, nagy rajongója volt a zenének. Bécsben egy Luigl Guglielmi nevü olasz zeneszerzőnél és énektanárnál képeztette hangját s olyan nagyra becsülte mesterét, hogy a magyar zenekultúra érdekében Pestre akarta hozni. 1845-ben meghalt a Nemzeti Szinház énekmestere, 3inder Sebestyén, s ekkor Nákónak sikerült Guglielmit a helyére szerződtetnie. Guglielmi mindössze egy évig maradt a Nemzeti Szinház kötelékében. Ekkor Nákó Jáno3 nagykomlósi kastélyának színházában alkalmazta az olasz aestert és egymás után mutatta be operált meghívott közönség előtt. A Nákó-féle kastélyszinházról részletes beszámolót közölt a Honderű egyik 1847-lkl számában a lap szerkesztője, Petrlchevich Horváth Lázár, aki maga is nagy zenerajongó és Guglielmi művészetének lelkes pártfogója volt. A "Heti szemle'í c. rovatban megjelent tudósfctást gazdag adatanyagára és nagy forrásértékére való tekintettel teljes egészébea adjuk közre.

2

* "Nákó János ur komlósi kastélyában m. hó 27-én adatott az első olasz opera. Nákó J. ur, maga szenvedélyes énekes, sokat áldoz a művészet e szép nemének pártolása-, honosítására. A legizletesb festményü dlszltmények, porapás ruhatár és minden más szükségesekkel ellátott csinos szinházka fo1. Emlllo Haraszti

: Opere itallane nel castelll dell*arlstbcrazla ungherese. Corvina 1941. 120-127. p. 2. Heti Szemle. Honderű 1847. II. 2. sz. VII. 13. 34-35. p.