Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

veti meg, kihasználva a birtokigénylések körüli befolyásának minden anyagi lehetőségét. Ugyanakkor rendkivüli szolgálatot tesz III. Károlynak a pragmatica sanctio megszavazása Ügyében. A király neki köszönheti, hogy az alsótábla a leányági örökösödést elfogadta. 1731-ben királyi személynökké nevezi ki, 1732-ben pedig bárói cimet adományoz neki. Az 1741-ik évi "vitám et sanguinem" országgyűlésen vezető szerepet játszik a rendeknek Mária Terézia mellé hangoláséban és lotharingiai Ferenc kormány z ót ár sul való elfogadtatásában* Ezzel biztosítja magának a királynő egész életre szóló háláját. Nem véletlen tehát, hogy bronzbaöntött alakja ott áll Gaspar Zumbusch 1889-ben leleplezett bécsi Mária Terézia szobrának egyik reliefjén Haugwitz gróf társaságéban, ékes bizonyságéul annak, hogy a királynő egyik leghűségesebb hive, s a trón tevékeny támogatója volt. Politikai és társadalmi pozíciójának erősödése és emelkedése Mária Terézia idején is tovább tart. 1743-ban elnyeri a grófi cimet, 1748-ban a m. kir. udvari kamara elnöke, 1749-től ő vezeti a budai vár helyreállítási munkálatait, 1751-ben koronaőr, valóságos belső titkos tanácsos, Arad majd Nógrád vármegye örökös főispánja, királyi főlovászmester, végül 1767-ben a Szent István-rend nagykeresztese lesz. A felülről reá záporozó kitüntetés ós elismerés mellett azonban hellyel-közzel megszólal az alsóbb rétegek kritikai hangja is. Elsősorban kiméletlen vagyonszerzése váltja ki a bírálatot. Egy Henkai nevü kapucinus /vagy piarista/ szerzetes ezt a gúnyverset szerezte a gödöllői kastély felavatására:^* * Hőke Lajos: Latin Íróinkról. Figyelő 1877- II. 133» p» - Tóth Béla: Magyar anekdotakincs. Bp. é.n. I. k. 380-381. p.