Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
1. A Grassalkovichok színházai
HÁROM NEMZEDÉK A Grassalkovich-család egész története alig ölel föl többet, mint száz esztendőt. Emelkedése, tündöklése, hanyatlása és bukása három nemzedék, az apa, a fiu és az unoka egymásba kapcsolódó életvonalának szinte törvényszerű görbéjén tükröződik vissza. Á három Antal pályájának legfontosabb adatait nem árt röviden fölvázolni, különös tekintettel arra, hogy még lexikonjaink is állandóan összekeverik őket, s fontos szakmunkákban is számos tévedéssel találkozunk velük kapcsolatán. A családnak az ismeretlenségből a közélet porondjára lépő tagja, Grassalkovich I. Antal, 1694-ben, a nyitramegyei Örményben született szegény nemesi családból. Pécsett járt iskolába s ott álüitólag a ferencesek kegyelemkenyerér élt. A gödöllői kastélyban sokáig mutogatták azt a hároE cserépedényt, amelyben ebédjét hordta haza. Rendkivüli pályafutásét, amelyhez hasonlóval nem találkozunk az egész XVIII. szazad folyamán, éles esze, szorgalma, ügyessége, de nem utolsó sorban kiméletlen céltudatossága ós politikai alkalmazkodóképessége magyarázza. A III. Károly és Mária Terézia alatti politikai helyzetet senki sem tudta az aulikus főurak közül a maga hasznára oly tökéletesen kiaknázni, mint Grassalkovich Antal. 1717-ben Budán kincstári ügyész, 1720_ban a királyi ügyek igazgatója, 1727-ben pedig a neoaquistica commissio elnöke. Mérhetetlen vagyonának alapját tulajdonképpen itt 5. Szlnn.vei József : Magyar irók élete és munkái. Bp. 1894. III. k.1419-20. p. - Polner Zoltán: Antonii Grassalkovich de Gyárak /1694-1771/. Gödöllő és vidéke I904. 2.BZ. - Kapossy János; A Grassalkovichok mint művészetpártolók. Napkelet 1924. IV. k. 304-309. P«- Závodszky Levente: A Grassalkovichok. Bp. 1931. 65-83. p. /Klny.aTurul 1931. évf.-ból./ - Horváth l3 ! v r" ; . Gödí >Hő a felszabadulástól II. Józsefig. Szeged 1941.
