Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
2. Patachich Ádám püspök latin operája
jén komédiákat játszanak, ami minden császári és királyi városban a leghatározottabban tilos. Továbbá, hogy a püspöki udvarban egész éven át nemcsakhogy álarcos bálokat tartanak, hanem a nagyváradi papság legnagyobb megbotránkozására álarcos személyekből álló egész csapat vonult fel lármás muzsikával a püspöki udvarból a vóros főterén át. őfelsége ezért bizonyára hamarosan az egész ügyet ki fogja vizsgáltatni egy külön Bécsből kiküldendő bizottsággal, őexcellenciája azonban ennek elejét veheti, ha a botrány okait minél korábban megszünteti. Amennyiben ezt őexcellenciája jószántából teszi, akkor felelősséget vóllalok azért, hogy őfelsége a kivizsgólást nem rendeli el stb. Ettől a levéltől a püspök annyira megijedt, hogy bármennyire okos is volt egyébként, elvesztette józan eszét. Étkezés után elzárkózott és négy teljes órán át senkit sem engedett magához." x "Végre este magához hivatott és levert arccal igy szólt hozzám: - Nem akarsz velem holnap Belényesre utazni? - /Belényes a püspökséghez tartozó birtok, ahol egy szép kastély állt./ - Szolgálatára állok - válaszoltam. - Holnap reggel pontosan hat órakor utazunk mondta. Harangszóra a kocsiban ültünk. Már majdnem egy mérföldet megtettünk, de a püspök még egyetlen szót sem szólt. Végre a következő beszélgetés alakult ki: Én: Csak nem beteg Excellenciád? - ő: Be igen, kedves Kérolyom, ! Beteg vagyok, de nem testben, hanem lélekben. - Én: Szabad megkérdeznem, mi nyomja Excellenciád szivét? - ő: Azért hoztalak magammal, hogy elmondjam neked bánatomat. - Itt előhúzta Pichler báró levelét. - Tessék! Olvasd csak! - Én: /miután háromszor átolvastam a levelet/ - Micsoda istentelen rágalmazás! Micsoda becstelen hazugságok! - ő: Azt mondod hazugságok? Talán nem igaz, hogy adventben és a böjt idején játszottak az én színházamban? - Én: Distinguo! Komédiát, tragédiát, drámát és általában mindenféle világi darabot szigorúan tilos játszani: de oratóriumokat szabad! Én magam is