Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

2. Patachich Ádám püspök latin operája

járult, mert az építkezés és az évi négy előadás költségei nem haladták felül a megtakarított összeget." x A szinház tervezője és épitője, sőt díszlettervezője is Johann Michael Neumann bécsi udvari épitész volt, aki Franz Anton Hillebrandt tervei alapján a székesegyház és a^ 35 uj püspöki palota épitkezését vezette. A szinház mindvégig a régi püspöki rezidencia egyik szalonjában volt fölállitva. Ezt az igénytelen épületet még Csáky Miklós püspök emeltette 1742-ben.

56

' Patachich később kibővitette, de 1761-ben már hozzákezdtek a pompakedvelő püspök legnagyobb szabású művészi álmának, az uj püspöki palota munkálataihoz is. Ferenczi Zoltán téved, amikor azt állitja, hogy az előadásokat előbb a püspök régi lakában, utóbb pedig az ál37 tala épittetett uj püspöki palotában tartották. * Az uj püspöki palotában amely F. A. Hillebrandt nagyszerű alkotása s a magyarországi későbarokk egyik legszebb emléke, sohasem volt szinház. A fundamentum kiásása után alapkövét 1762-ben rakták le. A hatalmas épület munkái azonban nagyon elhúzódtak. 1769-ben az összes alapzatok készen állottak, valamint a földszint tekintélyes része, a főemelet két «TO szárnya, s az efölött emelkedő második emelet főfalai. * De beköltözhető állapotban még nosszu évekig nem volt. Patachich sohasem élvezhette s mielőtt 1776-ban Kalocsára távozott, búcsúzóul mindössze egyetlen éjszakát töltött álmai palotájában. 55

* Kapossy János: F. A. Hillebrandt. 1719-1797* Bp. 1924. 13- p. 56 * Biró József : Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei. Bp. 1932. 57. p. 5

^* Ferenczi Zoltán: A kolozsvári magyar szinészet és szinház története. Kolozsvár 1897» 67. p. 5

^* Biró József i. m. 56. p.