Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

2. Patachich Ádám püspök latin operája

kezemet megköti az udvar, s nekem alkalmazkodnom kell. A Hildburghausen-féle zenekar mindazon tagjainak, akik fi­zetésemelést vagy elbocsátást kértek, ezért voltam kényte­len hasonló okból az utóbbit megadni. Csodálkoztam, hogy a gróf, aki először olyan nyersnek mutatkozott előttem, ilyen szivélyes és bizalmas hangon be­szél velem. - Bocsásson meg kegyelmes uram - mondtam ne­ki -, ha vakmerő válaszaimmal megbántottam, de akkor nem ismertem nemes szivét. - Mosolygott, megszoritotta kezemet és igy válaszolt: - En sem ismertem az ön zenei értékét és kemény jellemét, ezért a legjobb, ha elfelejtjük, ami köz­tünk történt. Bennem mindig olyan emberre fog találni, aki az ön javát akarja. - Ki gondolta volna, nogy ilyen jól vá­lunk el egymástól." AZ EGYÜTTES MEGSZERVEZÉSE X "A megbeszélt időre - folytatja Dittersdorf - sze­rencsésen megérkeztem Pozsonyba. Mindjárt első eszmecserénk alkalmával azt mondta a püspök: - Az ön szerződtetésétől újra kedvet kaptam arra, hogy legkedvesebb vágyamnak ­amennyire erőmtől futja - eleget tegyek, és igazán nem tu­dom belátni, miért is ne tehetném azt meg 80 000 forintos jövedelem mellett. Ezért elhatároztam, hogy évente 16 000 forintot az együttesemre költök. Itt van a jelenlegi tagok jegyzéke, és itt egy másik azokról, akiket még meg szeret­nék kapni. Megbizom tehát Önt azzal, hogy ebből a célból utazzék el költségemre Bécsbe ós Prágába, ahová udvarmeste­rem is el fogja kisérni, hogy a szerződéseket megköthes­sék." X "Prágában Strohbacher úrhoz, az olasz opera első hege­dűséhez fordultam, hogy jó tanácsával kezemre járjon. Azt mondta nekem, hogy egy fiatalembert küld hozzám, akit mint jó zenekari játékost tud ajánlani, s az széleskörű ismeret­ség révén éppen ugy szolgálatomra áll majd, mint ő.

Next

/
Thumbnails
Contents