Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

2. Patachich Ádám püspök latin operája

sticker/ volt. Hatéves koróban kezdett zenét tanulni, s 12 éves korában már templomi hegedűs a Freyungon. 1751-ben egy Hubacsek nevű kürtös bevitte őt Joseph Friedrich von Hildburghausen herceg zenekarába. Benn lakott a Burgthor előtti Josephstädter Glacison álló palotában. Egyenruhába öltöztették, ezzel is érzékeltetve, hogy többé-kevésbé livrés szolgának számitott. ő is kézhez kapta a hercegi zenészek részére készült Szabályzat

ot /Reglement/, amelyet mindenkinek pontosan meg kellett tartania. A hercegi udvarban tovább tanult zenét, de a herceg kívánságára a latin, francia és olasz nyelvben is képezte magát, sőt a vivást, lovaglást és táncot is el kellett sajátítania. Bécsből a herceg nyári rezidenciájába, a fővárostól nem messze, a Duna és a Morva összefolyásónál fekvő Schlosshofba kisérte urát. A kastély, amelyet Szavojai Jenő herceg Johann Lukas von Hildebrandttal épittetett, az oszt15 rák barokk egyik csodálatos remekmüve volt. Ebben a páratlanul gazdag főúri környezetben kezdődött Dittersdorf művészi kibontakozása. Az ötvenes évek elején - Dittersdorf nem adja meg a pontos dátumot - jelentkezik Schlosshofban egy Piloti nevű színigazgató, felesége és egy színész társaságában, s elmondja a hercegnek, ho&y novembertől május végéig Pozsonyban játszott, nyáron pedig kisebb osztrák városokban lépett föl. Engedélyt kér arra, hogy 14 napra Schlosshofba jöhessen és a herceg előtt játszhasson. Arra a kérdésre, hogy milyen darabokat játszik, egész sereg vígjátékot sorol föl, s hozzáteszi, hogy Pergolesi La serva padrona c. operáját több mint 30-szor játszotta Pozsonyban, mindig telt házak előtt. Feleségével és a vele érkezett színésszel együtt akár azonnal is el tudná játszani ezt az "intermezzőt" /opera buffát/, ezért ilyen lehetőségre számítva, a szüksé15 Bruno Srimschitz

: Johann Xukas von Hildebrandt.. Wien 1932.