Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
1. A Grassalkovichok színházai
latból és erkölcsös előadása megbecsüléséből hivta meg a társaságot palotájába, hogy ott előadásokat tartson, s remélhetőleg a jövőben is tartani fog. Seipp azt is megigéri nyilatkozatában, hogy rövidesen Írásban fog válaszolni a szennyes rágalmak szerzőinek. * Az állandó zenekart is valószinüleg II. Antal hivta életre, összetételét távolról sem ismerjük olyan részletesen, mint az Esterházyak vagy Erdődy János gróf zenekarát. Annyit tudunk, hogy a pozsonyi palotában működő zenekar 1786-ban huszonnégy tagból állt. A zenészek közül néhánynak nevét a Pressburger Zeitung hireiből ismerjük. Herr Kurzweil /Compositeur bey Herrn Grafen v. Grassalkovich/ egyik szimfóniáját 1784. januárjában adják elő Pozsonyban."*'* Herr Schlesinger /Musikdirektor bey Herrn Grafen v. Grassalkovich/ hegedűművész volt s ebber a minőségben szerepelt az előbbi hangversenyen.** 1 ** Johann Hummel , Johann Nepomuk Hummel édesapja /szül. 1754. V. 51»/ kezdetben mint zenetanitó működött Bécsben, de rövidesen Grassalkovich gróf ze4-5 nekarába került mint hegedűs. Ma már nem állapitható meg, mennyi ideig működött ebben a zenekarban, 1777-ben azonban Karl Wahr a pozsonyi szinház fénykorában karmesterként alkalmazta a 23 éves muzsikust. 1788-ban a Theater auf der Wieden zeneigazgatója lett. Johann Ignaz Willmann nevét - /Im wirklichen Dienste des Fürsten Grassalkovich/ egy Bécsben tartott hegedükoncertjével kapcsolatban emliti 46 • az újság Végül Georg Druschetzk.y, József nádor későbbi 42. 43 44. Uo. * Pressburger Zeitung 1784. jan. 24. No. 7. Uo. Karl Benvoyszky: Hummel und seine Vaterstadt. Bratislava - Pressburg 1937. 6-8. p. Pressburger Zeitung 1789. IV. 11. No. 29. - Hugo Riemann szerint 1787-ben Pálffy János gróf zeneigazgatója volt. Musiklexikon.Berlin 1929. 2031. p.
