Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
1. A Grassalkovichok színházai
630 000 forint adósság súlya alatt görnyedezőt, 1767-ik évben minden adósság terhe alól felszabadított. Igazságtalan lenne irányomban az, ki föltenné, miszerint jellemem megvesztegetésével járultam volna szerzeményeimnek összegyűjtéséhez; valamint 1727-ik évben az Urnák fogadást tettem, hogy honoráriumot soha elfogadni nem fogok, ugy azt éltem egész folytán sértetlenül meg is őrzém. Ismerjék el és imádják, kedves utódaim e megfoghatatlan isteni gondviselést, mely áldását reám leginkább a gabonaterméssel öntötte. Azt kövessék a jobbágyok megterhelése nélkül, kiket a szükségben gyámolítani illik. Az isteni gondviselést imádják és annale áldását esdjék, mert nélküle minden fáradozás haszontalan. Legyen minden az Isten naQ gyobb dicsőségére. Gróf Grassalkovich Antal m. p." * Mütörténeti szempontból rendkívül jelentősek épitkezései. A gödöllői, hatvani, bajai, debrői, komjáti /kompolti/ és pozsonyivánkai uradalom hallatlan jövedelméből paloták, kastélyok és templomok serege születik. Ezek között legjelentősebbek pesti és pozsonyi palotája, gödöllői és hatvani kastélya és a máriabesnyői, általa alapitott kolostor temploma. Harminchárom templomot építtetett, illetve renováltatott. A nagyobbrészt ismeretlen építészek által emelt kastélyok és paloták a magyarországi rokokónak sajátos, a szakirodalomban Grassalkovich-stilusnak nevezett változatát képviselik. 1771-ben halt meg, s a máriabesnyői templomban temették el. Hatalmas márvány szarkofágját, melyet Johann Georg Dorfmeister bécsi akadémiai szobrász készített, Migazzi bíboros állíttatta föl 1781-ben. 9 * Egyetlen fia Grassalkovich II. Antal 1734-ben született. Már egészen fiatalon magas pozíciókba jut. Huszonegy5 Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona. Bp1896. 18. p. 9 * Kapossy János: A Grassalkovichok mint művészetpórto~ lók. Napkelet 1924. IV. k. 309. p.
