Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
5. A Festetich grófok színházai
erdészeti iskola növendékei voltak, s egy dudás is jött velük. Mindegyikük nagy botot szorongatott. Azonnal nemzeti táncba kezdtek. Tánc közben hol körben mozogtak, hol diadalmasan rázták botjukat a levegőben, majd földhöz vágták, majd újra felvették. Tenyerükkel csizmájukat verdesték és hangos csattanással összeütötték bokájukat. Azután keresztben tartott vagy más-más irányban szegzett botjaikkal középre jöttek és élénken hadonásztak, A hellyel-közzel tombolóvá vált játék egyszer csak végetért és a szinészek elvonultak, ahogy jöttek a falusi duda hangjainál." Richard Bright könyvében rézmetszetes képet is közöl erről a jelenetről. Az 1817. február 11-én tartott helikoni ünnep alkalmával is volt színielőadás Keszthelyen. A gimnázium növendékei A két nevelő cimü vígjátékot adták elő magyar nyelven, s előtte az "Isten tartsd meg Ferenc császárt" kezdetű dalt /Gotterhalte/ énekelték el. 4 ' EGYED Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a család egy másik tagja, Festetich Ignác gróf egyedi kastélyában is volt szinház. Minden valószínűség szerint amatőr szinházról lehet szó, mint amilyennel már több helyen találkoztunk. Csatkai Endre egyik cikkében azt irja, hogy Festetich Ignác • Angol szemmel Keszthelyen százhúsz éwei ezelőtt. Szemelvények Richard Bright M. D. 1815. évi útleírásából. Az angol eredetiből forditotta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Szerecz Imre. Keszthely 1935. 32. p. * Szabó Dezső: A herceg Festetich család története. Bp. 1928. 292. p. A kerti színpadra vonatkozólag Id.még: Bontz József: Keszthely város monográfiája, Keszthely 1896. 323-328. p. - Kállay-Miklós : Régi és uj helikoni ünnep Keszthelyen. Opera 1945. ősz. 25-27. p. Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső oerendezése. Bp. 1958. 39-40. p.
