Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

5. A Festetich grófok színházai

1822-ben diszleteket ajándékozott a soproni színháznak. * Festetich - mondj a Csatkai - "értesiti a tanácsot, hogy valamelyik kastélyából 61 darab kortinát, nagy záró diszletet /scena/ és szuffitát, mindet jó és használható állapotban, ajándékoz a szinháznak. A tanács nagy hálával fogadta a nagylelkű ajándékot és ennek jeléül elhatározta, hogy a gróf három rendes bérelt páholyát egyesitik és kifestetik. Egyúttal elhatározták, hogy a diszleteket, mivel akkor még a festőteremnek hire-hamva sem volt

} a Kaszinó /belvárosi iskola/ nagytermében lehet majd a soproni szinház méreteihez alkalmazni." A diszletek később meg is érkeztek, s Csatkai egy tanácsi jegyzőkönyvre hivatkozva " felsorolja, hogy az ajándékot Artner Samu tanácsos, Bubenhofer színigazgató, valamint Molitor József rajztanár vették át. A diszletek származási helyéről nincs adat, de mivel Festetich Ignác Egyeden lakott, föltehető, hogy a szinház ebben a kastélyban volt. A kastély ma már nincs meg, a mult század második felében - mint annyi más régi kastélyunkat angol kastélyok módjára átépítették. Ennél az ajándékozásnál - akárcsak a Károlyi-féle szinházak leltáréval kapcsolatban is - feltűnik a diszletek nagy száma, amiről az egyébként ismeretlen szinház mozgalmas életére következtethetünk. Cs» E.; Festetics Ignác mint a soproni szinház pártfogója. Soproni Szemle 1924. 1. sz. 93-94. p. 6- Uo.